A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

RALOVICH BÉLA–BIRÓ GYÖRGY–KAUREK RÓBERT–BRAUN GYÖRGY: A Balaton és a Dél-Dunántúl néhány felszíni vízének bakteriológiai vizsgálata során kapott eredmények tanulságai

1. a two A Keleti-bozót, a Jamai-patak és az Imremajori-csatorna esetében a 2-2 mintavételi helyet azért választottuk, hogy megállapíthassuk ezen vizek felsőbb szakaszén uralko­dó viszonyokat is. A Zala torkolatánál azért mintáztunk, hogy lemérhessük a folyó Ba­latonra kifejtett hatásét. Az emiitett 4 balatoni mintavételi helyet ugy választottuk ki, hogy a tó mind a 4 medencéjének állapotát megítélhessük. A különböző déli befolyá­sok, berekvizek minőségét azért kísértük figyelemmel, mert az egyes vizek eltérő jel­legű szennyezéseket reprezentálnak. Pl.: a Kátyú-árok, a balatonbogiári belvizes-csa­torna kommunélis és ipari szennyvizet; a keresztúri kifolyó szennyviz, a Forró-árok és a Köröshegyi-Séd kommunélis szennyvizet; a Jamai-patak felső folyósa legelő szar­vasmarháktól, az Imremajori-csatoma felső szakasza az állattartó telepektől szeny­2. ábra A OEL-OUNAMTÚL NÉHÁNY VIZÉNEK JELLEMZÉSE K TELEPKEPZOK SZAMA ALAPJAN (1979) t«l«pslám/ml 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom