A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

NOVÁKY BÉLA: Vízhozamadatok javításának lehetősége a folytonossági egyenlet figyelembevételével

A bemutatott példák igazolják, hogy a módszer alkalmas lehet a napi vízhozamstatisztikák javítására. Ezt persze a Tisza teljes hosszában és minden korábbi évre elvégezni hatalmas munkát jelent, s nyilvánvalóan számos részproblémára jelen tanulmány rá sem mutathatott. A megteendő út minden bizonnyal fáradságos, de talán érdemes elindulni rajta, hisz az út végén számos eredmény várhat. Tanulmányunk végén ezeket foglaljuk össze. - Megoldódhat a vízhozamgörbék régóta fennálló pontosítás! problémája, de legalábbis helyesen lesznek értelmezhetők a Q-H kapcsolatok. Egyébként maga az /l/ egyenlet is felfogható úgy, mint egy többváltozós vízhozamgörbe. - Előállíthatók olyan folyamatos vízhozamstatisztikák, amelyek megfelelnek a vízhozamméréseknek, s a belőlük felépített Q-H görbéknek, tehát az eddigiekben egyedülinek előírt követelményeknek, de emellett megfelelnek az anyagmegmaradási törvényszerűségnek is. - A vízhozamstatisztikák a vízfolyás mentén besüríthetők, minden olyan vízmérce szelvényre kiterjeszthetők, ahol folyamatos vízállás idősor áll rendelkezésre. Ennek egyik következménye lehet a vízhozam-hosszszelvények pontosítása, de ennél talán fontosabb az, hogy a különféle s legfőképp az előrejelzési vizsgálatoknál a jelenleginél több állomás adataiból lehet válogatni. - A vízhozamadatoknak a bemutatott eljárás szerinti javítása, ill. kibővítése lehetővé teszi a mederhálózati mérlegek összeállítását, hiszen egy adott szakaszra a két határszelvény vízhozamkülönbsége a szakaszon lejátszódó természetes és mesterséges folyamatok mérlegeredménye. Minden bizonnyal ebben a mérlegeredményben a legnagyobb szerepe - amennyiben jelentősebb vízkivételek vagy vízbeeresztések nincsenek - a felszínalatti táplálásnak vagy megcsapolásnak van, így e módszer végsősoron segítséget adhat a mederkészlet felszínalatti táplálásának leválasztásánál ís. Felhasznált irodnlom: /l/ Lucsseva A.A. Prakticseszkaja gidrologija. Gidrometizdat, Leningrád, 1976. /2/ VITUKI. Vízrajzi Atlasz sorozat. Tisza. Budapest, 1979. /3/ Dr.Szalay Miklós. Folyók vízhozamadatainak javítása vízállásadatok felhasználásával Hidrológiai Közlöny, 1978. 8.szám. /A/ Vajk üdön. A Középti; vízjárásának elemző vizsgálata /kézírat/. Szolnok, 1980. 199