A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. BANCSI ISTVÁN–DOMBOS LÁSZLÓ: Kisvízgyűjtők vízminősvizsgálatának jelentősége és első eredményei
Ezzel összefüggésben a KOI^ is 20,8-86,4 mg/l között változott, nagy • a nehezen oxidálható szervesanyagok mennyisége is /KOIpi K0Ij c=5»29/. A Perjón az oldott 0 2 tartalom illetve az 0 g telítettség fokozatos javulását tapasztaltuk /3,ábra/. Az átlagos telítettségi érték 26 ról 52 %-ra emelkedett. A Gerje mellék az oxigénháztartás mutatói alapján a vízgyűjtő legtisztább vízfolyásának bizonyult. A Büdös-ér oldott Og tartalma illetve Og telítettsége, valamint kémiai és biológiai oxigénigénye alapján II. osztályúnak minősíthető. A Gerje Cegléd feletti szakasza "tiszta viz", azonban az itt bevezetett szennyvizek hatására az Og telítettség 50-55 %-ra csökkent, a KOI^ pedig 13, 0 mg/l körülire emelkedett. Köröstetétlenig az oxigénháztartás mutatóiban kisebb javulás észlelhető, de az itt lefolyó szennyvizek hatására ismételt romlás következik be. A Perje torkolata alatt annak rosszabb minősége miatt az oxigén telítettség átlagosan 53 %-ra csökkent. E helyen szélsőséges telítettségek is előfordultak, néha 20 % alatti illetve 100 % feletti értékeket kaptunk. A KOIp átlag 17,0 mg/l-re, a BOI^ 15,1 mg/l-re emelkedik a Gerjén. A Kutyatejes csatornán és a Perje felsőn kicsi NH^, NOg, NO^, PO^ értékeket mértünk. Az összes N tartalom 5,0 mg/l körül alakult, amit döntően a szerves N mennyisége határozott meg. A Cigányszéki NH^, oldott o.PO^ és össz.P tartalom rendkivül nagy a szennyvízterhelés miatt. A Perjén az összes N tartalom a torkolat felé haladva 46,91 mg/l-ről 23,74 mg/l-re átlagértékre csökkent. Végig az ásványi * 3— N dominált, hasonlóan változott az oldott o.PO^ és az össz.P tartalom is. A Büdös-ér NH^ tartalma átlagosan 8,20 mg/l, NO" tartalma 0,613 mg/l NO^ tartalma 10,31 mg/l. A Gerjéhen Ceglédig az NH^ tartalom 1 mg/1nél kevesebb. A NOg és NO^ ionok valamint az ossz. P koncentrációja is nőtt a ceglédi szennyvizek hatására. A Cigányszéki csatornán mértük a legtöbb ásványi olaj tartalmat /átlagosan 2,89 mg/l-t/, ANA tenzid tartalmat /átlagosan 2,488 mg/l-t/ és fenol tartalmat /0,043 mg/l-t/. A Perjén a hossz-szelvény mentén mindhárom komponens értéke jelentősen csökken /4.ábra/. A Gerje mellék e komponensek tekintetében a vizgyüjtő legtisztább vízfolyása, olajtartalma 0,10 mg/l körül van, ANA tenzid tartalma 0,01 mg/l alatti, fenolt is csak ritkán lehet belőle kimutatni. A Gerje olajtartalma a Per je torkolatig minimális a Cegléd alatti kisebb szakaszt kivéve. ANA tenzid és fenol tartalmán jól észlelhetők a szennyvízbevezetések illetve a Büdös-ér hatása. A Perje torkolata alatt mindhárom komponens vonatkozásában jelentős vizminőségromlás érzékelhető /4.ábra/. A nehézfémek közül a toxikusság szempontjából fontosnak itélt Cu,Cd, Zn, Pb és Hg koncentrációk meghatározására került sor a fenéküledék19
