A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. MOLNÁR LÁSZLÓ: Jogi és jogon kívüli eszközök alkalmazása a Balaton déli vízgyűjtőjének vízminőség-védelmére

számú határozatával a BVFP. korszerűsítéséről és kiegészítéséről rendelkezett az alábbiak szerint. Egyik feladatkört a Balaton vízminőségének védelme jelenti. A szennyvíztisztítási kapacitás növelése az üdülési célra való igénybevétel növekedésével nem tartott lépést. A térség szennyvizeit közvetlenül, vagy közvetve a Balatonba vezetik. Oelentős szennyező forrás a vizgyüjtőn lévő földművelési. állattartási tevékenység, az ipari szennyező hatások, valamint esetenként a halgazdálkodás is. A szennyező hatások káros és nem-kívánatos anyagokat juttatnak a Balatonba. Elsősorban a bejutó foszfor és nitrogén veszélyezteti a tó vizminőségét. E tápanyagok elősegítik a Balatonban a növényi élet feldusulását, eutrofizációs folyamatot indítanak meg és a víz minőségét /különösen veszélyeztetett zóna - a strandolásra használt sekélyebb partmenti vízfelület/ szemmel láthatóan is megváltoztatják. Hatékony beavatkozás nélkül a Balatonnak a vize ezeken a helyeken rövid időn belül fürdőzésre alkalmatlanná válik, A vízminőség romlása, a folyamat fékezése, illetve megszüntetése alapvető feladat, A másik feladatkört az egyre fokozódó üdülési igények kulturált kielégítése jelenti. Ezen igények esetenként rentikivül nehéz elvárásokat rónak a feladatokat koordináló és irányító szervekre. A Minisztertanács 1013/1979. /VI.20./ számú határozatában a Balaton üdülőkörzet regionális rendezési tervének jóváhagyásáról rendelkezik és kimondja, hogy a Balaton vízminőségének védelme elsődleges érdek, a 6.b./ pont második bekezdés alapján, - a mezőgazdasági művelést össze kell hangolni az üdülés és a vizminőségvédelem érdekeivel- . A BVFP-ben és a Balaton üdülőkörzet regionális rendezési terveinek jóváhagyásával meghatározott feladatoknál a legtöbb vízügyi ágazat esetében a célkitűzések kapcsolódnak a többi gazdasági ágazathoz és az eszközök jórészt vízügyiek. A vízminőség-védelem terén a helyzet lényegileg fordított. A végső cél - a felszini és felszín alatti vizek tisztaságának megőrzése és helyreállítása - vízügyi feladat, mig az elérését szolgáló eszközök jelentős része, éppen a legdöntőbbek kívül esnek a vízügyi szakágazatok hatáskörén. Az eszközök jelentős része - nem műszaki, horvm Igazgatási /hatósági/ -jellegű

. Természetesen a vízügyi műszaki eszközök azért így is alapvetőek, de gyakran kell azokat "kisegíteni" gazdasági-jogi szabályozással. A korszerű közigazgatásban bizonyos fokig háttérbe szorul a - hatósági jogalkalmazás s előtérbe nyomul a szervező, megelőző és összehangoló tevékenység. Ezen tevékenységre jellemző, hogy a közigazgatási - hatósági szervek - kilépnek a "közhatalmu bástyák" mögül és mellérendeltség

i pozícióból szerveik közfeladataik ellátását. Ez természetesen nem jelenti a hatalmi jogosítványokról való lemondást, hiszen csak a hatóságok /vízügyi hatóság/ vannak abban a helyzetben, hogy koordinálni, szervezni és segiteni tudják a társadalmilag kivánt cél adott esetünkben a Balaton vizminőségvédelmi tevékenységét. Külön kiemelést érdemelnek az operativ ellenőrzések /tervezett ós a rendkivüli vízügyi felügyeletek/, amelyek a vizminőség szabályozással érintett ügyka187