A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
MAGYAR PÁL: A Stanford-modell alkalmazása a Balaton vízgyűjtőjén
"A vízhozammárések pontosságának alsó határa általában + 10 "!«. Kisvizfolyásokon gondot okoz, hogy a mérés érdekében állandósitott mederszakaszok általában szélesek és ezért a vizfelszin változása alig észlelhető a kisvizi tartományban, miközben a vizhozam jelentősen változik. A vizsgált példák esetében egy 6,4 krf-es vízgyűjtő zárószelvényben a vizhozam háromszoros változását 1 cm-nél kisebb vizállásváltozás követte. Egy nagyobb, 160 kijf-es terület kifolyási szelvényében négyszeres vizhozamváltozáshoz 3 cmes vizállás különbség tartozott, ami a vizhozamgörbe szerint csak kétszeres vizhozam-növekedést jelzett. Ugyancsak gyakori hibát okoz a kisvizfolyásokon, hogy a mérőszelvény alatti szakasz mederállapot-változása különböző mértékű visszaduzzasztást okoz. Előidézheti ezt a meder benőttsége, uszadék, vagy emberi beavatkozás. A vizállás-regisztrálás módja felveti a vízhozam-meghatározás időbeli sűrűségének kérdését is. tlanuális észlelés esetén - és ez a kisvizfolyásokon az általános - naponta egy, legfeljebb két vizállás-megfigyelés áll rendelkezésűnkre. Az ebből számitott vizhozaraot /vagy a két érték közepét/ fogadjuk el napi közepes értéknek"/L/. Egy másik szakvélemény alapján: "A vizhozamnyilvántartó műtárgy, vagy szivattyú hitelesitő méréseinek hibája legfeljebb + 10 lehet, a vizhozam-nyilvántartás hibája pedig nem haladja meg a + 15 $-ot. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szabályos és véletlen hiba öszszege 95 $-os megbízhatósággal a mérendő érték 10, illetve 15 ?&-át nem haladhatja meg"/2/. Fentiekből nyilvánvaló, hogy + 15 fo-nál kisebb hibával alig várható egy adott vizhozamérték meghatározása. A gyakorlatban azonban rosszabb a helyzet. A hibaérték átlaga 30 ?í körül mozog és 24 óránál rövidebb összegyülekezési idő esetén a napi egyszeri leolvasá; raiatt akár több száz #-os hiba is terhelheti a mért értékeket. 1.2 A bal iajtoni_ki_svi_zf£l j^á£Ok hidrológiai^ jelentősege A Balatonnak üdülési célra történő fokozott igénybevétele, valamint a vízgyűjtőn folyó intenzív mezőgazdasági és ipari tevékenység miatt a tó vizének eutrofizálódása az utóbbi időben felgyorsult. A tó vízminőségének és vízháztartásának javításához, valamint a vizgyijtön történő vizrendezési beavatkozások hidrológiai megalapozásához megfelelő hosszúságú vizhozamidősorokra van szükség az érintett terület legfontosabb mérőszelvényeiben. A térségben rendelkezésre álló információk jelenleg távolról sem elégítik ki fenti követelményt. Az adatsorok többsége rövid /8-10 éves/ és emberi beavatkozástól befolyásolt Aányaviz, 181
