A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. BANCSI ISTVÁN–DOMBOS LÁSZLÓ: Kisvízgyűjtők vízminősvizsgálatának jelentősége és első eredményei
3. A Ger.je - Per.je vizminőségvizsgálatának eredményei 3.1. A vizagált terület jellemzése A Gerje-Perje rendszer a Középtiszavidéki Vizügyi Igazgatóság területén a Tiaza jobb partján terül el, teljea vizgyüjtő területe 892,5 km2. Az általunk vizsgált terület nagysága 772,2 km2 volt. Fő vizfolyáaai: a Közöa főcaatorna, a Gerje főcsatorna, a Gerje-mellék csatorna, a Perje főcaatorna, a Perje felaő főcaatorna, a Nyilas I. belvízcsatorna, a Gerje lecsapoló caatorna /vö.2.ábra/. A a vizrendazer fő gyűjtőcsatornája, a Gerje- és Perje főcaatorna vizét egyesitve gravitációaan juttatja a Tiaza 327»4 fkm azelvényébe bármilyen tiszai vizálláa mellett. Hoasza 8200 m, amiből 3800 m hullámtéri területen vezet. Vízállását a Tisza áradáaai jelentőaen befolyásolják. Vizszállitáaa 21 m3/aec. A Gerje_főcsatorna Pilis község területén ered, a ceglédberceli dombság vizeit gyűjti éa vezeti le. Felső szakasza dombvidéki, az alaó sikvidéki jellegű, eaéae azonban itt ia nagyobb mint általában a aikvidéki csatornáinké. A jelentős eaéaü, mintegy 20 km hoaazuságu caatorna. Több mélyfekvéaü területet köt öaaze. Befogadója a Gerje főcsatorna. A iSSiS-iSSSäiSiSä a rendazer máaik jellemző caatornája, a vizgyüjtő É-ÉK-i területének vizeit gyűjti öaaze. Kezdeti azakaaza a Perje felső csatorna a Tápióazentmártoni domboktól indul. Eaéae kicai. Felaő azakaaza a Cigányszéki- és Kutyatejes csatorna vizeit ia felveazi. A H^ilaa_I i_belvízcsatorna vizkormányzáai célú oaztómüvével a Körös-éri öaszekötő caatornán, a Körös-érbe ill. onnan a Gerje főcaatornába juttatható viz. A Gerje l e csapoló csatorna kia vizgyüjtő területű rövid caatorna. Befogadója a Közöa főcsatorna. A vizgyüjtőterület vizsgálati programjának öaazeállitáaát megelőzően felmértük a terület talajtani viazonyait, öaszegyüjtöttük a leglényegesebb hidrometeorológiai adatokat, rendazereztük a területen működő ipari éa mezőgazdasági üzemek vizfelhaaználáaára és szennyezőanyag kibocsájtáaára jellemző információinkat. A Közös főcsatorna tószegi szelvényéről rendelkezésre álló 10 éves vízminőségi vizagálati adatsort minimum-, maximum éa átlagérték számitáasal feldolgoztuk, amelyeket párhuzamba állítottunk a terhelési adatokkal. A vízgyűjtőn kibocsájtott szennyvíz mennyisége 10 év alatt csaknem háromszorosára növekedett, /l.ábra A/ amelynek megfelelően többek között a szervesanyag terheléa /l.ábra B/ és az anionaktiv tenzidek /l.ábra C/ naponként kibocsájtott mennyisége is nőtt. A szennyvízterhelés döntő többsége /70 - 80 %/ a Cigányszéki csatornán kereaztül éri a vízgyűjtőt. 15
