A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. HOMONNAY ANDRÁS: A szabályozás hatékonyságának elemzése statisztikai módszerekkel

kifejezik a magatartásbeli változásokat is. A megfigyelési időszakban az 1 évre eső tendenciaszerű változást a "b" tényező fejezi k

i . Az első időszakra vonatkozó számoszlopból három dolog azonnal észrevehető: öt Vizügyi Igazgatóság esetében a szennyeződés csökkenő tendenciát mutat, a csökkenést a negativ előjelű számok fejezik ki. Hót Vizügyi Igazgatóság esetébon a "b" tényező pozitiv előjelű, vagyis a szennyeződés egyre jobban túllépi a megengedett tia túrért éket. A harmadik információ, amelyet a "b" számoszlop nyújt a "b" tényezők abszolút értékbon kifejezett nagysága, ami mutatja a módosulás gyor— saságát. A nulla körül lévő "b" értékek csekély mértékű elhanyagolható változást jeleznek, a nagy számok rohamos változást. Amennyiben a változás kedvezőtlen és gyors, süi'gŐ3 beavatkozásra van szükség. Az időszak második felében a trendek módosultak. A szennyezés csökkenését egy VI7.IG kivételével a növekedés váltja fel. Vagyis országossá vált az engedélyezetten felüli szennyvízkibocsátás fokozódása. A korábbi időszak trendjéhez képest y VIZIGr-nél meggyorsult a növekedés é3 csak háromnál mérséklődött. Ez a jelenség a szabályozás Itatásának gyöngülését mutatja. A trendvonal "a" állandójána

k inkább a grafikus ábrázolásban van jelentősége, uijyanis ez egy teoretikus 0 pontra visszaszámított szennyezettséget fejez ki. Az "a" és az y pontjainak felrakásával megrajzolhatjuk a trend egyenest. A b/y viszonyszámo

t a már kiszámított állandókból határoztam meg. Ennek a mutatószámnak az a jelentősége, hogy a szennyvízkibocsátás változásának trendjót a többévi átlaghoz mérten mutatja és jól szemlélteti a szennyvizhelyzet irányzatúnak súlyosságát, ill. javulását az egyes területeken. A mutatóból a b abszolút nagyságának értékeléséből levont következtetések hozhatók ki. A b/y számok súlyozottan fejezik lei a trendeket és azt mutatják, hogy hány %-os átlagos romlással /egy esetben javulással/ számolhatunk» 4. OsozeioKlalús A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy a jelenlegi ösztönzőrendszer hatékonysága igen változó. A bírságoknak ma már csekély hatása van /ha egyáltalán van lintasa/, különösen a uagy vizhozamu folyók /Duna/ mentén fekvő szennyezóforrásokra® A vizsgálatok azt is igazolták, hogy az általános érvényű határértékek formálisan azonos szennyezés megítélésre vezetnek, azonban a valóságban nagy egyenlőtlenségek álltak elő az okozott környezeti kártól független bírságolási eljárások miatt. A bírság ösztönző hatása valamilyen jogilag korrekt megoldásra és nem a térség szempontjából optimális megoldásra irányult. Az előzőekből kitűiiik, hogy a jelenlegi ö3ztönzőrendazer alapvető célkitűzése a szennyvíztisztítási kapacűfcás fokozása volt és ezt a feladatát teljesítette. Jogi 3-erkezeténél fogva azonban nem vehette figyelembe a vizminőségromlásból eredő károk mértékét. A sz.ibályozás továbbfojlesstésélen a vir.ikörnyezetben kialakuló rainöó<'v;i viszonyok kívánt szinten tartását kiváltó magatartásra való ösztönzést k"ilene célul kitűzni és a felgyülemlett uj információk felhasználásával a korábbi» hatáuo1.2 r>