A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)
I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Nagyistók Ferenc: A gázmentesítés néhány időszerű kérdése Csongrád megye területén
A ftólységi minta laboratóriumi vizsgálatának széleskörű elterjedését a mintavételezés bonyolultsága,idő- és költségigényessége befolyásolja. A kútba való behatolás minden esetben a vizellátó rendszer hosszabb-rövidebb idejű megbontását,a kútba épitett szivattyú kiépitését igényli. Az egyetlen kútra telepitett vízmüveknél - melyek száma területünkön ma még jelentős - rendszerint jelentéktelen tároló térfogat miatt csak összehangolt munkával biztositható, hogy a vizsgálatok ideje alatt ne lépjen fel hosszabb-rövidebb ideig vízhiány. A teljes áramú szeparálás hasonlóan a termelési folyamat viszonylag hosszú megbontását igényli, tekintve, hogy alacsony gáztartalmú vizeknél a pontosság érdekében több órás vizsgálatra van szükség. A rér-záramu szeparálásunk .jelentős előnye az,ho~y lényegében "laboratóriumi eszközök" ur.y csatlakoztathgtók a kúthoz, hogy a termelést nem, vegy csak rövid idJre kell leállitani a szerelvJnyel: megbontása n.'l!:' 1 . Az üzemeltető érdeke tehát az,hogy a folyamatos vízellátás biziositható legyen,a rendszeres ellenőrző vizsgálatok alatt se lépjen fel vizhiány. Ezzel egyidejűleg a nyert eredmények pontosak, használhatók, s a felmerülő költségek minimálisak legyenek. Tapasztalataink szerint a fenti követelményeknek maradéktalanul eleget tesz a részáramu szeparálásos mintavételi módszer, azzal a megszorítással, hogy mind a mintavételezést, mind a laboranalizist kellő számú víztermelő telep esetén a költségek kímélése céljából az üzemeltetőnek célszerű elvégeznie. Közismert, hogy bármely vizsgálati módszer pontosságát számos tényező befolyásolja,melyek vizsgálata nem célunk. A viz teclinolégiai kezelése szemoonx.jából az alapvető kérdés az .hogy a közműves hálózatba jutthtr.ndó viz metántartalma meghaladja-e az előirt határértéket . A három éves vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a rétegvíz metántartalma Csongrád megyében -Rúzsa község kivételével - mindenütt mag-sabb a C,8 líl/if határértéknél. A Csongrád I.A.5. 3