A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Dr. Bulkai Lajos: Összefoglaló előadás

get a zagyszivattyu tipuscseréjével tudták előnyösen befolyásolni, Borsod megyében maradva, a Miskolc vízellátásában szerepet játszó Szinva-forrás tanulságos vízhozam-növelésének módját Írják le dolgozatukban Piukovits József és Kiss József. A forrás 4500 m /nap mértékadó kisvizi hozamához képest csúcsban •a 13 000 m /nap vízhiány jelentkezett. Ugyanakkor a vizsgálatok szerint a forrás küszöbe feletti barlangjáratokban, valamint mikrorepedésekben mintegy 3 millió m tárolókapacitás van. A régi Üzemeltetés csak 1 m-es vizszintingadozást használt ki, a vizmii által végrehajtott munkák után viszont jelenleg 12 m-t fele részben duzzasztással, fele részben pedig leszívással.így a nyári csúcsfogyasztásra tudnak tartalékolni s a kora téli időszakban is még 10 000 m /nap minimummal számolnak. A beküldött dolgozatok közlil ez az egyetlen, mely az ipar vízgazdálkodásával foglalkozik.Nagyon ésszerű javaslatokat tesz a Szinva-völgyi gyárak takarékosabb vízfelhasználására, a belső recirkuláció megvalósítására, a gyárak közötti vizátvezetésre (az egyikből távozó hűtővizet a másik fel tudná használni), s a papírgyár esetében konkrét megoldással szolgál a víztakarékos technológia bevezetésére. A Duna-menti parti szűrések minőségi romlásáról Márkus István és Timár Mátyás adnak ismertetést figyelemre méltó tanulmányukban. A Duna-kanyar két partján üzemelő 100 db kut 10 éven át szolgáltatott adataival bizonyítják, hogy a Szlovákia felől érkező szennyezés következtében a balparti kutak vízminősége KOI, valamint vas- és mangántartalom tekintetében háromszor rosszabb a jobbpartnál, s a romlás mindkét oldalon évről-évre fokozódik. Belejátszik e romlásba a folyamszabályozás is, mely a sarkantyúk elhelyezésével segiti elő az iszap lerakódását és ezáltal a rajta átszűremkedő viz minőségi romlását. Több esetben kimutatható még a parti települések felől áramló nitrát-szennyezés. Javasolják, hogy a kutakra érvényes I. és II.védőövezeten kivül legyen egy III.-as védőövezet is mintegy 2 km sugaru körben. Ezen belül tilos lenne a kutak felé áramló 7