A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Dr. Bulkai Lajos: Összefoglaló előadás

programjának végrehajtása 50 millió Ft-ot igényel, melynek egy részét a járulékos költségek teszik ki. Az üzemeltetés költségét növeli a megyében alkalmazott GM és VLV gaztalanitók nagyobb energia-igénye is, mely a búvárszivattyúk heíyobfc nyomású egységekre V8ló kicserélésével jár. Kifogásolja a gázle*álaaztók hivatalos vizsgálatának magasra szabott, 60 ezer Ft-os árát. Arra a nem minden tekintetben helyeselendő következtetésre jut,hogy a 10, de főként az 5 Nl/m metántartalom alatti kutak esetében el kellene hagyni a gáztalanitást és a fogyasztónál kellene biztonsági előírásokat tenni. Uásik javaslata, a kistérségi vizmüvek kiépitése már inkább járható ut. Abból az elgondolásból indul ugyanis ki,hogy a kutvizek előbb emiitett, minősége miatt kivánatos a komplex vízkezelés, mely csak nagyobb egységekben és központosán gazdaságos. Figyelembe kell azonban venni, hogy az Alföldön elég távol fekszenek egymástól a települések 8 a fővezetékek kiépitése nagy beruházási összeget emésztene fel. Borsod megye furt kutakra telepitett' 22 kis vízmüvének bakteriológiai vizsgálatára érd emes felfigyelnünk. Droliészáros Sándor, dr.Andrik Péter és dr.Takács Sándor tanulmányából kiderül, hogy 11 vizmüben találtak az emberi szervezetre egyáltalán nem veszélytelen Pseudomonas aeruginosát. Pőként a melegebb vizet szolgáltató üzemek voltak e baktérium gazdái, melynek szaporodását a szervesanyag- és magnézium-tartalom még elő is segiti. Nagy a klórtürése,igy a jelenlegi csirátlanitó módszer helyett más kellene. Javaslatukban megemlítik a szuperkiórozást s az azt követő deklórozást, az ózonos kezelést, a jódozást és UV-besugárzást. A helyes módszer megtalálása vizsgálatokat igényel. Klórozással kapcsolatos ismereteinket bőviti dr.Bczsy Józsefné tanulmánya. Ennek első részében a vizben különféle formákban jelen lévő klór meghatározási módszereit ismerteti. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a maradék klór meghatározására oly gyakran használt ortotolidines módszer a vegyszer rákkeltő hatásB miatt a jövőben nem használható. Ugyancsak 9