Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Maroda Ágnes: A víz és klímaváltozás hatásai hazánkban

sát, hogy a lepkének egy tápnövényre (őszi vérfű), és egy gazdafajra (vöröshangyák) van szüksége. A lepke a vérfű virágára rakja petéit, és a kikelő lárvák a virág magkezdeményeivel táplálkoznak, később viszont a lárvákat vöröshangyák nevelik fel. Ez a lepkefaj igen sérülékeny életmódú. Elmaradhat a tápnövény virágzása, a rovarirtó szerek miatt pedig előfordulhat, hogy nem lesz egy helyen megtalálható a növény- és hangyafaj. Különös hang 2010 decemberében egyik éjjel egy béka brekegésre figyeltem fel. A pályázat készítésekor megpróbáltam fényt deríteni arra, hogy mi zavarhatta meg a béka téli álmát, okozhatta-e ezt a decemberi szokatlan hirtelen meleg időjárás. A kétéltűek téli álmukból április végén és május elején ébrednek. Ekkor az átlaghőmérséklet nappal 10-20°C körüli. Bár decemberben egyszer sem haladta meg a hőmérséklet a 10°C-to, ám a +7°C-ot igen. Elgondolkodtató, hogy a kis béka mitől ébredhetett fel. Lehet hogy egyszeri véletlen, ugyanakkor adatok mutatják, hogy a telek egyre enyhébbek. Mindenesetre szokatlan esemény, akárcsak az, hogy télen ibolya virágzott a kertben. Ha a klímaváltozást nem tudjuk megállítani vagy mérsékelni, lehet, hogy utódainknak már mindez természetes lesz télen. Nagyszüleim és dédnagymamám meséiből A szikes réten a sok víz miatt több sziki növény virágzása elmaradt amikor a pályázatot készítettem. Nagymamám mesélte, hogy ő és a nála idősebbek sem emlékeznek ilyen csapadékos évre. Nem tapasztaltak még olyan szárazságot sem, hogy a VII. Kállai-főfolyás kiszáradt volna, de ezt mindannyian 2006-ban megtapasztalhattuk. Egy másik történet szerint régen a nyári záporok vize kellemes volt, nem volt olyan fagyasztó hőmérsékletű, mint az utóbbi években. Egy másik alkalommal nagyapám és dédnagymamám mesélték, hogy régen nem láttak szentjánosbogarat, én legutoljára öt éves korom körül láttam a környéken. Eltűnésük a fényszennyezésnek is köszönhető, de itt olyan területekről is eltűntek, ahol nincs mesterséges fényforrás. Itt élőhelyeik vízháztartása változott meg, a meszes talajú erdőké, mocsaraké és lápoké. Szintén egyik nagymamám mesélte, hogy régebben (ha nem is hidegebbek) hosszabbak voltak a telek, tovább volt hó. Volt igazi tavasz és ősz. Mostanában szerinte hirtelen változnak az évszakok, rövid a tavasz és az ősz. Mezőgazdasági kérdések A megrövidült téli időszak miatt az élővilág pihenési ideje megrövidül. Előfordul, hogy télen a gyümölcsfák kivirágzanak, majd a hirtelen hideg miatt elfagynak. Ez csökkenti a terméshozamot és a fák ellenálló képességét is. Problémát jelent a tavaszi fagy, szélviharok, jégesők, belvíz stb. Ilyenek régen is voltak, de a különbség, hogy az utóbbi években egyre sűrűbben figyelhetők meg és ezt az emberi felelőtlenség fokozza. A meleg tél a kártevőknek kedvez rontva a gazdák helyzetét (több vegyszert használnak, csökken a termés mennyisége és minősége stb.). A mezőgazdasági problémákért gyakran a természetet okoljuk, pedig az esetek többségében mi vagyunk a felelősek közvetve vagy közvetlenül (például a közelmúlt belvízhelyzete). Vízminták vizsgálata Altalános iskolában egyik alkalommal biológia szakkörön vízmintákat vizsgáltunk (2005. április). A pályázat készítésekor ezeket a vizsgálatokat ismételtem meg, kíváncsi voltam, hogy milyen változások történtek néhány év alatt. Altalános iskolai vízminták eredményei: 1. minta (VII. Kállai-főfolyás Oros és Nyírpazony közötti szakasza (itt hagyja el Orost)) foszfáttartalma: 3,0 mg/l. 2. minta (a kertünk végénél lévő esővízszikkasztóból vettem) foszfáttartalma: 2,7 mg/l. Az összes foszfát határérték: 5 mg/l, így nem volt határérték-túllépés. Most a víz foszfát-, nitráttartalmát és pH-ját vizsgáltam. Két mintát ugyanonnan vettem, ahonnan régen és vettem egy harmadik vízmintát a VII. Kállai-főfolyás azon szakaszából, ahol belép Oros területére. Eredmények: 1. minta foszfáttartalma: 2 mg/l, nitráttartalma: 44,3 mg/l, pH: 7,8. 2.minta foszfáttartalma: 1 mg/l, nitráttartalma: 1,6 mg/l, pH: 8,2. 3.minta foszfáttartalma: 1 mg/l, nitráttartalma: 0,6 mg/l, pH: 8,1. Az összes foszfát határértéke 5 mg/l határérték-túllépés nincs, a nitrát határértéke 80 mg/l ennél sincs határérték-túllépés. A pH megfelelő határértéke 7,0-8,0, de a pH tűrhető határértéke 6,8-8,5. A megfelelő határérték felső határának túllépése két esetben tapasztalható. A tűrhető határértéket egy esetben sem lépik túl az eredmények, de két esetben a felső határértéket megközelítő adatot láthatunk. Figyelembe véve, hogy a vízfolyás mezőgazdasági területeken folyik keresztül, arra számítottam, hogy a foszfáttartalom magasabb lesz, mint amit hat éve mértünk a műtrágyák miatt. Az eredmények kellemes csalódást okoztak, de azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy hat éve a vizsgálatokat áprilisban végeztük, most viszont februárban. Áprilisban a mezőgazdaság intenzívebb, télen viszont a gazdaság a földekkel együtt pihen. Ami a mérésekből leszűrhető, hogy a vízfolyás viszonylag tisztán érkezik a településre, és amíg áthalad közben kis mértékben ugyan, de szennyeződik. Vizsgáltam a fekete nadálytövet is mint a talaj savanyúságának indikátornövényét. A növény virágainak a színét az antocián adja. Ez olyan kémiai vegyület, mely savak hatására pirosossá, lúgok hatására lilásra, zöldesre vagy sárgásra színeződik. A növény színe alapján azokon a részeken, ahol rendszeresen megjelenik a belvíz ott a talaj lúgos, mésztartalma magasabb (itt a virág színe halványabb, világosabb), de a szárazabb területeken savanyúbb, mészben szegényebb a talaj (itt a virág színe erősebb, sötétebb). Összefoglalva Ahogyan Zalatnay László fogalmaz a klímaváltozással kapcsolatban: „ha a Földanya rendesen benyújtja a számlát, akkor ingünk-gatyánk rámehet a bulira!". És milyen igaza van (noha ugyan tréfásan is fogalmazta meg). Egy nagyon jól ismert mondattal zárnám soraim: A földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön! 35