Hidrológiai tájékoztató, 1985

MEGEMLÉKEZÉS - Hrenkó Pál: A szenci Collegium Oeconomicumból és a tatai Studium Cameraticumból kikerült geometrák, hidraulák

Pápán, Pápateszéren készült térképe. 1802-ben másolta Pápa úrbéri térképét. A pannonhalmai levéltárban is őrzik térképét. Quits Antal (győri): 1769—1771. Bács megyében 1785től dolgozott kamarai és megyei földmérőként. 1792-ben Heppe Szaniszló mellé rendelték az épülő Ferenc-csatornához, 1798-ban résztvett a Kissfivérek méréseinek újramérésében, felülvizsgálatában. Böhm Ferencet követően a Sárvíz-csatornázás vezetőmérnöke lett. Vízszabályozási és útépítési munkákat végzett. Ö készítette a Görögatlasz Bács-Bodrog megyei lapját. Quits Ferenc?: Antalnak testvére. Tolna és Baranya megyében megyei mérnökként dolgozott. Pécs 77. József-féle kataszteri felmérését irányította. Pozsega megyei lapokat hitelesített. Reviczky ?: 1771—1774. A tábornok fia. Megrajzolta Gödöllő térképét. Sándor József: 1771—1774. 1776—1786 között száznál is több térképet rajzolt a Tisza Heves és Szolnok megyei szakaszáról, Liczner János mérnök segédjeként. 1783-ban a Dessewffy-családnak, majd ismét Licznernek dolgozott a Tisza, Zagyva és Tarna térképezésében. Kiváló művészi érzékű rajzoló volt. Az erkölcsi nevelésről (Zolikoffer) idegenből fordított könyvet adott ki. Schwartz János (győri): 1766—1769. Egyike azon kiválasztottaknak, akit a rektor javasolt külföldi erdészeti tanulmányokra és kiküldetését Mária Terézia 1768-ban helybenhagyta. Szalaky Gábor: 1764—1766. Kamarai földmérő lett. Pozsony városrendezésében, úrbéri munkákban dolgozott (Nyitra, Hont és 'Bihar megyékben). Ö szerkesztette a Görög-atlasz Torna megyei lapját, 1806ban lemásolta Szabolcs megye térképét. A bozóki uradalomban talán ő ellenőrizte a 77. József-féle kataszteri felmérés lapjait. Sziillö Józef: 1764—1766. Galántán kapott állást Eszterházy grófnőnél, de el kell hagynia, mert eljegyzett egy református leányt. 1773-ban a Repcénél dolgozott. Saját libellás műszere volt, ennek rajzát mellékelte kamarai építészeti pályázatához. A mérőasztalt nem tartotta elegendő pontosságúnak, zsebben hordozható műszert szerkesztett és ezt asztrolábiummal kombináltan használta. 1780—1794 között kamarai földmérőként dolgozott, Arad, Bihar és Csanád megyék területén, neve több mint 80 térképen szerepel felmérő vagy ellenőrző minőségben. Tomka Mihály: 1766—1767. Bár kizárták, de 1776 körül talán ő rajzolta a Mokra-völgy környék térképét Máramarosból. Vály György: 1774—1776. Térképeket készített 1797-ig, főképpen az Eszterházyak bujáki uradalmában, de dolgozott a Hanságban, a Garam és Ipoly mentén (Diósjenő, Szokolya-völgy, Kűrt-puszta) is. Várady József: 1766—1769. Szegény ifjúból lett Pozsony város mérnöke. 1783-ban Laáb Gáspár ellenében rábízták a Mosoni-Duna felmérését. Várady Pál: 1774—1776. Az 1780-as években a Hajózási , osztály, majd az Építési Igazgatóság segédmérnökeként készítette el a Bodrogköz térképét. 1789ben kamarai mérnökként a tanulmányi alap birtokán (szálkái Vág-part), 1801-től Szentendre város tervezésében dolgozott. A Maros Lippa környéki szabályozás térképét vezető-mérnökként hitelesítette. Vertics József: 1769—1771. Csongrád, Csanád és Békés megyékben dolgozott a megye és az uradalmak szolgálatában. Az 1785-ös Heppe-féle országos folyófelmérésben a Marost és a Tiszát mérte fel. A hírhedt Mirhó-fok és a Hód-tó vízrendezésében, utak, hidak, épületek tervezésében és birtokrendezésben dolgozott 1772—1827 között. Megtervezte a Görög-atlasz Csongrád megyei lapját. Másfél évtizedes földmérő és vízépítő munkássága jutalmául magyar nemességet kapott. Vertics Ferenc: 1766—1769. Talán ő is Szencen tanult. Józsefnek öccse. Tolna megye földmérője lett, de dolgozott a Répcén, a Sión is. Az 1785-ös Heppe-féle országos f oly óf el mérésben megyéjében tevékenykedett. Zallár Pál: 1766—1769. Kamarai földmérő lett, 1776— 1781 körül Mára marosban dolgozott a kamarai erdőségekben. Zanathy Antal: 1771—1774. Uradalmi, majd kamarai földmérőként Szatmár, Békés, Arad megyékben és a Temesközben dolgozott. A Görög-atlasz szatmári lapját Mezeő Cyrillel közösen tervezte. A földmérés-térképezés oktatói Valero Jakab Antal: az első kurzusban oktatott Szencen, majd Tatára ment és a Seminarium Geometrarum igazgatója volt 1780-ig. Baján született 1725ben, 1795-ben rendfőnök is volt, 1798-ban halt meg Pesten. d+J eé/y// f , /fi* rii^i/* v ' * f • ' a C- • /-'c^^tffy «. i^úví*' . P' y <y. • • - • . • i '2. kép. A tanári kar aláírása 1771. augusztus 28-ról Elsőként Kiss Adorján rektor, a sor végén Mak Sebeslyén matematika tanár, a földmérés gyakorlati oktatója (Közp. Piar. Levéltár). Kiss Adorján: a második kurzusban oktatott, majd a főiskola rektora lett. 1772-ben Veszprémbe ment. Magas beosztása mellett is végzett földmérést: felmérte a zirci kertet és megtervezte vízrendszerét, felmérte Balatonfüred és Aszófő vitás határát, valamint a Gulácsi-hegyet, ahol a birtokokat is szétmérte. Később Privigyére és a váci Teréziánumba is helyezték. Jászberényben született 1716-ban, saját rajza alapján nyomatban kiadta a Lehel-kürt síkra vetített képét. 1801-ben halt meg Veszprémben. Mak Sebestyén: a harmadik kurzustól kezdve oktat, előbb ott végezte el a tanárképző tanfolyamot! Tanítványaival fáradhatatlanul mérte fel a környező uradalmi birtokokat, amiért jutalmakat is kaptak. Tatán is folytatta lelkes munkásságát. 1779-ben Pálffy gróf Bazinba hívta meg uradalmi földmérőnek. Testvére Mak Domokos pálos geometra. Malinovits lgriác: miután elvégezte a szenei tanárképző tanfolyamot, Kalocsán, majd 1776-tól a kolozsvári egyetemen oktatta a gyakorlati geometriát és építészettant. Kalocsán 1774-ben állította össze a híres Batthyányi-albumot, Kolozsvárott pedig 1778-ban és 1782-ben a Márifc Terézia-, illetve a Bruckenthalalbumot, amely a tanulók térképi és építészeti rajzait mutatja be. Léván született 1746-ban, 1811-ben ért véget eredményes munkássága. Hrenkó Pál 12