Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Nagy L. Dénes: Olaszországi vízművek tanulmányozása

Az új felszíni vízmű az Arno folyó jobb partján került elhelyezésre. A víz minősége a mi Dunánkéhoz hasonló, csupán hőmérsékletviszonya kedvezőbb, ugyanis 3 C° alá sohasem hűl le. Nyáron a 26 C°-ot is eléri. A tisztítás a hazánkban is ismert reaktoros vegyszeres derítésből és gyorsszűrésből áll. 4 db spe­ciális kiképzésű Grever-reaktort alkalmaztak. A reak­torok egyenként 32 m 0-jűek és minimálisan 3 órás átfolyási időt biztosítanak. A derítők előtt alumínium­szulfátot és kedvezőtlenebb esetben íz- és szag elvé­telre szénport adagolnak. E két vegyszert együtt ke­verik a vízhez, mert ez biztosította eddig a legjobb hatásfokot. Alumíniumszulfátból m 3-enként 10—120 g-ot adnak — a víz minőségétől függően —•„ szénből kb. 200 kg-ot naponta. A derített víz szűrésére 12 db egyenként 50 m 2 felületű (5 x 10 rn oldalhosszúságú) szűrőegységet al­kalmaznak. A szűrőanyag 0,8—1,2 mm 0-jű kvarc­homok, 1 m-es rétegvastagságban elhelyezve. A szűrő­sebesség 4,5 m/ó. A szűrők öblítését automatikusan végzik 10—50 üzemóra után. A szűrő automatikája úgy van beállítva, hogy 0,6—2,5 m ellenállás között tartja üzemben az egyes egységeket. 2,5 m-es ellenállás után az egységek külön-külön automatikusan lekapcsolód­nak és 5 percig levegővel, majd 15 percig vízzel vissza­öblítésre kerülnek. Fertőtlenítés céljára elő- és utóklórozást alkal­maznak. Előklórozásnál klórgázt használnak 1,5 g/m 3 klórmaradékig. UtóMórozásnál klórdioxidot használ­nak ugyancsak 1,5 g/m 3 klórmaradékis Genova vízellátása Genova vízellátását ugyancsak távezetéken hozott vízzel biztosítják. A rendelkezésre álló víz nagy része azonban szabad felszínű és így tisztításáról is kellett, gondoskodni. A város megfelelő vízellátásának biztosítása érde­kében építették az elmúlt években a brugnetói tor­rensre támaszkodó vízművet. A hegyi folyón 25 millió m 3 vizet biztosító tározót építettek. A vasbetonpilléres gátat tengerszint fölött kereken 700 m-re alapoztáK. A gát előtt a maximális vízmagasság 59 m. A táro­zóból a városba 7 m 2 keresztmetszetű galéria bizto­sítja a víz bejutását. A közbenső völgyeket 4 db cső­híd és 1 szifon segítségével hidalták át. A vezeték mentén két helyen a víz energiáját hasznosító erő­művet is beépítettek. Az egyiket közvetlenül a víz­kivételnél, a gát alatt helyezték el és kereken 55 m nyomómagasságot, a másikat a vezeték alsó kb. '/3-ánál helyezték el és keréken 530 m szintkülönbséget hasz­nosít. Ez utóbbi 11 kVA-es teljesítményű. Az év nagy részében a víz különösebb kezelés nélkül csak fertőtlenítéssel ivásra is alkalmas. A víz minőségének megjavítása érdekében azonban derítő­és szűrőberendezésekkel ellátott tisztítóműről is gon­doskodtak (7. ábra). A tisztítóberendezés naponta 150 ezer m 3 vizet biztosít. A víz tisztítására 16 db két­részes (4x4 m-es) (4. kép), tehát összesen 32 db üle­pítőmedence és 12 db gyorsszűrő szolgál. Az ülepítő­medencéket csak zavaros víz esetén tartják üzemben, amikor is 10—25 g/m 3 alumíniumszulfátot adagolnak a vízhez. A gyorsszűrőket állandóan bekapcsolva tart­ják. A szűrők egyenként 108 m 2 felületűek (18 x 6 m-es oldalhosszúságúak). A szűrőhomok szemcsenagysága 0,8—1,2 riím 0-jű, a szűrőréteg magassága 1 m, a szűrősebesség 4—5 m óránként. A szűrőhomökot vb. lemezbe ágyazott szűrőfejek biztosítják. A szűrők visszaöblítését vízzel és levegővel végzik. 1—1 szűrő­egység öblítéséhez 400 m 3 vizet és 300 m 3 levegőt használnak. Az öblítést 5 percig levegővel, majd azt követően 10 percig vízzel végzik. A nálunk szokásos víz-levegő keveréses öblítést nem használják. Klórozást állandóan alkalmaznak. Előklórozást tiszta klórral, az utóklórozást klórdioxiddal végzik. A szükséges klórmennyiséget helyben állítják elő elektrolízis útján, 5—8%-os konyhasó oldatból. A klór­fejlesztő kapacitása naponta 700 kg klórgáz. helyszínrajza: 0. Szabályozó akna; 1. Vegyszer bekeverő labirint medence; 2, Derítők (16 db kétrészes medence); 3. Szűrők (12 db 6X18 m­es; 108 m !-es); 4. Klórfejlesztők, szűrők kezelőasztala, vezénylő automatika (i'első szinten); 5. Szűrőszabályzók (középső szint); 6. Szűrtviz tároló (utóklórozó (alsó szint); 7. Aluminiumszulfát és klórdioxid tározó, adagoló. 4. kép. A genovai felszíni víztisztító ülepítő medencéi Torino vízellátása Torino azon ritka városok közé tartozik, ahol a vízellátást külön e célra létrehozott kommunális vál­lalat végzi. A többi város többségében a vízellátást, mint kevésbé hasznot hajtó vállalkozást, a kedvezőbb gazdasági adottságokat biztosító energiaszolgáltató vál­lalkozással köti össze. E kivételes helyzet kifejezésre jut a víz árában is, ugyanis egész Olaszországban a torinói vízmű szolgáltatja legolcsóbban a vizet. A la­kosságnak m : !-enként 16 líráért adják a vizet. A vízmű alapjait 1859-ben rakták le, amikor is a 200 000 lakosra tervezett városnak fejenként 100 liter napi vízadagot irányoztak elő (20 ezer m 3 víz­fogyasztás naponta). Ma a város lakosszáma 1,1 mil­lió, a fejenkénti napi vízfogyasztás csúcsban kereken 400 liter. A város vízellátását elsősorban forrásokból és kutakból, illetve csáposkutakból látják el. A kutak, illetve források vízhozama azonban oly nagy mérték­ben ingadozik (50—500 l/s között), hogy külön tározó­berendezéseket és végül a Pó vizének közvetlen fel­használását is meg kell valósítani. Jelenleg a város 12 telepről kapja a vizét és 10 db tározómedence biz­tosítja az egyenletes vízszolgáltatást. 1962-ben hatá­rozták el a Póra telepített felszíni vízmű építését, amely végkiépítésben 80 ezer m 3 napi vízmennyiséget fog szolgáltatni. A kiépült I. ütem 40 ezer m 3 vizet szolgáltat. S4

Next

/
Oldalképek
Tartalom