Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Nagy L. Dénes: Olaszországi vízművek tanulmányozása

Az új felszíni vízmű az Arno folyó jobb partján került elhelyezésre. A víz minősége a mi Dunánkéhoz hasonló, csupán hőmérsékletviszonya kedvezőbb, ugyanis 3 C° alá sohasem hűl le. Nyáron a 26 C°-ot is eléri. A tisztítás a hazánkban is ismert reaktoros vegyszeres derítésből és gyorsszűrésből áll. 4 db speciális kiképzésű Grever-reaktort alkalmaztak. A reaktorok egyenként 32 m 0-jűek és minimálisan 3 órás átfolyási időt biztosítanak. A derítők előtt alumíniumszulfátot és kedvezőtlenebb esetben íz- és szag elvételre szénport adagolnak. E két vegyszert együtt keverik a vízhez, mert ez biztosította eddig a legjobb hatásfokot. Alumíniumszulfátból m

3-enként 10—120 g-ot adnak — a víz minőségétől függően —•„ szénből kb. 200 kg-ot naponta. A derített víz szűrésére 12 db egyenként 50 m

2 felületű (5 x 10 rn oldalhosszúságú) szűrőegységet alkalmaznak. A szűrőanyag 0,8—1,2 mm 0-jű kvarchomok, 1 m-es rétegvastagságban elhelyezve. A szűrősebesség 4,5 m/ó. A szűrők öblítését automatikusan végzik 10—50 üzemóra után. A szűrő automatikája úgy van beállítva, hogy 0,6—2,5 m ellenállás között tartja üzemben az egyes egységeket. 2,5 m-es ellenállás után az egységek külön-külön automatikusan lekapcsolódnak és 5 percig levegővel, majd 15 percig vízzel visszaöblítésre kerülnek. Fertőtlenítés céljára elő- és utóklórozást alkalmaznak. Előklórozásnál klórgázt használnak 1,5 g/m

3 klórmaradékig. UtóMórozásnál klórdioxidot használnak ugyancsak 1,5 g/m

3 klórmaradékis Genova vízellátása Genova vízellátását ugyancsak távezetéken hozott vízzel biztosítják. A rendelkezésre álló víz nagy része azonban szabad felszínű és így tisztításáról is kellett, gondoskodni. A város megfelelő vízellátásának biztosítása érdekében építették az elmúlt években a brugnetói torrensre támaszkodó vízművet. A hegyi folyón 25 millió m

3 vizet biztosító tározót építettek. A vasbetonpilléres gátat tengerszint fölött kereken 700 m-re alapoztáK. A gát előtt a maximális vízmagasság 59 m. A tározóból a városba 7 m

2 keresztmetszetű galéria biztosítja a víz bejutását. A közbenső völgyeket 4 db csőhíd és 1 szifon segítségével hidalták át. A vezeték mentén két helyen a víz energiáját hasznosító erőművet is beépítettek. Az egyiket közvetlenül a vízkivételnél, a gát alatt helyezték el és kereken 55 m nyomómagasságot, a másikat a vezeték alsó kb. '/3-ánál helyezték el és keréken 530 m szintkülönbséget hasznosít. Ez utóbbi 11 kVA-es teljesítményű. Az év nagy részében a víz különösebb kezelés nélkül csak fertőtlenítéssel ivásra is alkalmas. A víz minőségének megjavítása érdekében azonban derítőés szűrőberendezésekkel ellátott tisztítóműről is gondoskodtak (7. ábra). A tisztítóberendezés naponta 150 ezer m

3 vizet biztosít. A víz tisztítására 16 db kétrészes (4x4 m-es) (4. kép), tehát összesen 32 db ülepítőmedence és 12 db gyorsszűrő szolgál. Az ülepítőmedencéket csak zavaros víz esetén tartják üzemben, amikor is 10—25 g/m

3 alumíniumszulfátot adagolnak a vízhez. A gyorsszűrőket állandóan bekapcsolva tartják. A szűrők egyenként 108 m

2 felületűek (18 x 6 m-es oldalhosszúságúak). A szűrőhomok szemcsenagysága 0,8—1,2 riím 0-jű, a szűrőréteg magassága 1 m, a szűrősebesség 4—5 m óránként. A szűrőhomökot vb. lemezbe ágyazott szűrőfejek biztosítják. A szűrők visszaöblítését vízzel és levegővel végzik. 1—1 szűrőegység öblítéséhez 400 m

3 vizet és 300 m

3 levegőt használnak. Az öblítést 5 percig levegővel, majd azt követően 10 percig vízzel végzik. A nálunk szokásos víz-levegő keveréses öblítést nem használják. Klórozást állandóan alkalmaznak. Előklórozást tiszta klórral, az utóklórozást klórdioxiddal végzik. A szükséges klórmennyiséget helyben állítják elő elektrolízis útján, 5—8%-os konyhasó oldatból. A klórfejlesztő kapacitása naponta 700 kg klórgáz. helyszínrajza: 0. Szabályozó akna; 1. Vegyszer bekeverő labirint medence; 2, Derítők (16 db kétrészes medence); 3. Szűrők (12 db 6X18 mes; 108 m

!-es); 4. Klórfejlesztők, szűrők kezelőasztala, vezénylő automatika (i'első szinten); 5. Szűrőszabályzók (középső szint); 6. Szűrtviz tároló (utóklórozó (alsó szint); 7. Aluminiumszulfát és klórdioxid tározó, adagoló. 4. kép. A genovai felszíni víztisztító ülepítő medencéi Torino vízellátása Torino azon ritka városok közé tartozik, ahol a vízellátást külön e célra létrehozott kommunális vállalat végzi. A többi város többségében a vízellátást, mint kevésbé hasznot hajtó vállalkozást, a kedvezőbb gazdasági adottságokat biztosító energiaszolgáltató vállalkozással köti össze. E kivételes helyzet kifejezésre jut a víz árában is, ugyanis egész Olaszországban a torinói vízmű szolgáltatja legolcsóbban a vizet. A lakosságnak m

:

!-enként 16 líráért adják a vizet. A vízmű alapjait 1859-ben rakták le, amikor is a 200 000 lakosra tervezett városnak fejenként 100 liter napi vízadagot irányoztak elő (20 ezer m

3 vízfogyasztás naponta). Ma a város lakosszáma 1,1 millió, a fejenkénti napi vízfogyasztás csúcsban kereken 400 liter. A város vízellátását elsősorban forrásokból és kutakból, illetve csáposkutakból látják el. A kutak, illetve források vízhozama azonban oly nagy mértékben ingadozik (50—500 l/s között), hogy külön tározóberendezéseket és végül a Pó vizének közvetlen felhasználását is meg kell valósítani. Jelenleg a város 12 telepről kapja a vizét és 10 db tározómedence biztosítja az egyenletes vízszolgáltatást. 1962-ben határozták el a Póra telepített felszíni vízmű építését, amely végkiépítésben 80 ezer m

3 napi vízmennyiséget fog szolgáltatni. A kiépült I. ütem 40 ezer m

3 vizet szolgáltat. S4