Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Papp Szilárd: Beszámoló a Vízradiológiai Konferenciáról

Alföldi György osztályvezető (OVF) "A törpe vízművek gazdaságos építésé"-ről tartott előadást. Már évekkel ezelőtt lehetett látni, hogy a törpe víz­művek építése egyre fokozódni fog. Ez késztette a szak­embereket olyan újszerű megoldások alkalmazására, ame­lyekkel a törpe vízműveket korszerűen, gyorsabban és olcsóbban lehet megépíteni és üzemben tartani. Az előre­gyártott gépház, benne az ikerblokkos gépegység és a hidroglobus-típusú víztorony tömeges gyártása lehetővé teszi, hogy a helyszínén csak a betonlemezt kell előkészí­teni, amelyre daruval helyezik rá először a gépegységet, majd a gépházat. A helyszíni szerelés I nap alatt elkészül­het, míg a gyártás ideje 10 nap. Az elektromos rész, a fűtés és a világítás egy blokkba szerelve készül azonos méretekben. Az alkalmazott automatika feleslegessé te­szi, hogy a gépkezelő állandóan a helyszínen tartózkod­jék. A gépház és gépblokk költségei így 25 —30%-kal olcsóbbak, mint amibe a hagyományos módon épített törpe vízmű műtárgyak kerülnek. Jelentős a megtakarí­tás időben és anyagban a hidroglobuszok építésénél is, melyekből már kb. 200 db került felállításra. Komoly nehézségek vannak azonban az azbesztcement­cső-ellátás területén, mert a lakásépítési program leköti a csőgyárak teljesítőképességének nagy részét. Segíteni lehetne a helyzeten, ha áttérnénk a műanyagcsövek fo­kozott alkalmazására, mely drágább ugyan, mint az eter­nitcső, de az agresszív hatásokkal szemben ellenállóbb, kevésbé törékeny s kisebb súlyú, ez pedig könnyebbé teszi a rakodást és a szállítást. Az igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve úgy látszik, hogy évente 50—60 törpe vízművet lehet elké­szíteni. Hasonló felmérést kellene végezni a mezőgazda­sági vonalon is, amely alapján lehetőség nyílnék az egy helyen jelentkező igények közös kielégítésére. Erre népgazdasági és célszerűségi okokból feltétlenül szükség van. Utolsó előadásként Bartha Tibor főmérnök (OVF) a kor­szerű mezőgazdasági (falusi) települések vízellátásának és szennyvízelvezetésének megoldására kiírt tervpályázat eredményét ismertette. A beérkezett 30 db pályamű el­bírálása eredményeként megállapítható, hogy ma már megvannak a műszaki előfeltételei és lehetőségei annak, hogy a falusi települések is korszerű közműellátásban ré­szesüljenek. A déli szünetet megelőzően levetítették az ankét rész­vevőinek az OVF kisfilmjét, mely "Elűzték a szomjúsá­got" címmel a magyar falu közkutas és törpe vízműves vízellátását mutatta be jellemző képekkel. Remélhetőleg az ankét is elő fogja segíteni a szocialista falu és a mezőgazdaság korszerű vízellátásának mielőbbi megvalósítását. Bélteky Lajos BESZÁMOLÓ A VÍZRADIOLÓGIAI KONFERENCIÁRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechno­lógiai Szakosztálya és a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának Radiológiai Szakbizottsága 1963. május 21-én, Budapesten, a Technika Házában egynapos Vízradiológiai Konferenciát rendezett. A konferenciát dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke nyitotta meg. A konferencia vitavezetője dr. Papp Szilárd volt. A konferencia délutáni ülésszakán Varró István elnökölt. Az elnöki megnyitó után Varró István a radioaktív szeny­nyező anyagok eredetéről és sajátságairól tartott elő­adást. Ismertette a radioaktív sugárzás keletkezését, faj­táit, a mérési egységeit és a radioaktív izotópoknak az ivóvízben megengedhető mennyiségeit. Utána Fehér István a vizek radioaktivitásának meghatározására szolgáló eljá­rásokat ismertette. Beszélt a mintavételről, a fizikai és kémiai dúsításokról, a műszerek elvi működéséről, a ra­diológiai elemzésről és annak értékeléséről. Ezt követő­en dr. Papp Szilárd az ország területén lehullott csapadék­vizek radioaktivitásáról számolt be saját vizsgálatsorozatai alapján, amelyet 1958 májusától 1962 december végéig tartó időszakban mért. Összehasonlította a Budapesten mért csapadékvizek radioaktivitását az ország egyéb terü­letéről hét helyen begyűjtött csapadékvíz-mintákkal. Rá­mutatott a csapadékvizeknek a felszíni vizek radioaktivi­tására gyakorolt hatására. A beszámolóból kitűnt, hogy a csapadékvizek radioaktivitása minálunk a vizsgált időszak­ban még nem haladta meg a külföldön mért sokkal na­gyobb értékeket. Az előadáshoz felkért hozzászólóként dr. Bozóky László a szabványmódosítást, a hitelesített etalon használatát és a Budapest területén a csapadékvíz radioaktivitását mérő négy intézmény vizsgálati eredmé­nyeinek egyeztetését tartotta szükségesnek. Ugyancsak felkért hozzászólóként dr. Aujeszky László megvilágította a különböző csapadékképződési lehetőségeket és magya­rázatát adta a csapadékvizek radioaktivitásában rejlő nagy ingadozásoknak. Dr. Darab Katalin felszíni vizeink radioaktív szennyezett­sége című előadásában a Duna hossz-szelvényében vég­zett vizsgálatokról számolt be, amelyek azt mutatták, hogy a határt a folyam nagyobb szennyezettséggel lépi át, de ez a szennyezettség délen már az átlag alá csökken. Igen fontosak a Duna lebegőanyag tartalmának radioak­tivitására vonatkozó vizsgálatai, amelyekből kiderül, hogy a Dunában az összes /í-aktivitás 70—80 %-a a lebegőanya­gokon halmozódik fel. Felkért hozzászólóként dr. Entz Béla rámutatott a levél, nád, hínár, vízinövények, algák és egyéb növényi szervezetekben feldúsuló radioaktivitá­sokra. Ugyancsak felkért hozzászólóként dr. Kovács József utalt arra, hogy a növényi eredetű élelmiszerekben a ra­dioaktivitás emelkedését a csapadékvízzel földre kerülő hasadási termékek idézik elő. A konferencia délutáni ülésszakán Gaál Lászlóné a csa­tornaiszap radioaktivitásával foglalkozott saját mérései alapján, amiből kitűnt, hogy a szennyvizek radioaktív izo­tópjai a szennyvíziszapban 3—4 nagyságrenddel is feldú­sulnak. Felkért hozzászólóként dr. Toperczer Johanna a tőzeg kationcserélő hatására mutattt rá, amit vizek izo­tópmentesítésére lehet felhasználni. Ugyancsak felkért hozzászólóként Béres Béla bejelentette, hogy a budapesti csatornahálózatban a sugárveszély felmérését megkezdték és megtették a szükséges óvintézkedéseket is. Dr. Vdrte­rész Vilmos vízzel a szervezetbe kerülő radioaktív anya­gok biológiai hatásait ismertette, reálisan felmérte az ionizáló sugárzásoktól és radioaktív anyagoktól származ­ható tényleges veszélyt, vitába szállt a különböző túlzá­sokkal és vázolta sz észszerű sugárvédelmet. Felkért hoz­zászólóként dr. Berencsi György a balneológiában alkalma­zott radioaktív vizek szemléletének változatlan fenntartása kérdését vetette fel, tekintettel a balneológiában is szóba jöhető sugárterhelésre. Az elhangzott előadásokból és hozzászólásokból kitű­nik, hogy az 5 évvel ezelőtt, 1958-ban megtartott radioló­giai konferenciának sikerült a magyar hidrológus kutatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom