Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - Dr. Schulhof Ödön: Dr. Dalmady Zoltán - Somogyi Miklós: Tervszerű vízgazdálkodás a Vízügyi Szolgálatban
* Dr. Dalmady Zoltán 1880—1934 Dr. Dalmady Zoltán orvos, a magyar tudományos balneológia úttörője, a jelenlegi balneológus generáció szellemi atyja. 1880-ban Budapesten született és ugyanitt halt meg 1934-ben. Tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1902ben avatták orvosdoktorrá. 1912-ben a budapesti egyetem magántanára lett a fizikális gyógymódok, orvosi éghajlattan, fürdőtan és ásványvíztan tárgykörben. 1928-ban az egyetemi c. rk. tanári címet kapta meg. Mint az I. sz belgyógyászati klinika fiatal tanársegéde lett Őtátrafüred fürdőorvosa, ahol a klimahatások mellett szénsavas források élettani hatásának tanulmányozásával foglalkozik. Erre vonatkozó tanulmányai a külföldi szakirodalomban is elismerést arattak. A belgyógyászat gyakorlati művelése közben a fizikai gyógymódok alapvető kérdései élettani összefüggései érdekelték és az elektroterápia, termoterápia és orvosi klimatológia alapjelenségein kívül a balneoterápia elemei is foglalkoztatták. Így született meg tanulmánya az ásványvizek hidrogénszuperoxidbontó képességéről, és javaslata az ásványvizek vegyi összetételéneik grafikus ábrázolására. Az első világháborúban hosszú időn át vezette a budapesti Császár-fürdőben létesített hadirokkant kórházat. Ebből az időből származó munkái a harctéri sérülések balneofizikoterápiájával foglalkoznak. A magyar gyógyvizek felhasználásának meggyőződéses apostola volt, így az ő tollából jelent meg a Hidrológiai Közlönyben az akkor feltárt hajdúszoboszlói gyógyvíz első orvosi méltatása. Fontos szerepet játszott a Nemzetközi Orvosi Hidrológiai Társaság 1929-ben Budapesten megtartott kongresszusának megszervezésében. Társaságunk munkaterületéhez való viszonvát az 1934-ben a Hidrológiai Közlönyben „A balneológia és hidrológia kapcsolatáról" megjelent munkája mutatja. 1934-ben a Gellért-gyógyfürdő igazgató főorvosává nevezték ki, de betegsége és korai halála nem engedték, hogy tevékenységének eredményei ezen a területen is kibontakozzanak. Dr. Schulhof Ödön Tervszerű vízgazdálkodás a vízügyi szolgálatban SOMOGYI MIKLÓS Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság I. A vízkészletgazdálkodás bevezetésének szükségessége Az ipari, a mezőgazdasági és egyéb vízhasználatok számának rohamos növekedése — valamint az ipari vízhasználatok szennyező hatása — felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a víz nem tartozik a korlátlanul rendelkezésre álló természeti javak közé, egy nehezen pfttolható alapanyag, melynek mennyisége korlátozott, tehát elengedhetetlenül szükséges a vele való tervszerű gazdálkodás. A szocialista vízgazdálkodás célja és feladata a szocialista újratermelés szükségleteinek menynyiségben és minőségben valamint időben történő biztosítása. továbbá a társadalomnak a víz kártételei ellen történő megvédése. Ez a vízgazdálkodás a társadalmi újratermelés és a víz körforgásának formájában végbemenő természeti újratermelési folyamat kölcsönhatásán alapszik. Bonyolult, társadalmi, természeti összefüggéseinél fogva alapvető fontosságú az egész néngazdaság távlati fejlődése szempontjából. "Érvényesülnie kell benne a tervszerűségnek a gazdasági és természeti. törvényszerűségek felismerésének és tudatos alkalmazásának. A vízgazdálkodás tehát végeredményben az emberi gondoskodás céltudatos és tervszerű beavatkozása a vizek természetes körforgásába. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területére eső Közép-Dunavidék (az Ipoly Magyarországi vízgyűjtője és a Duna Szob—tassi szakaszának vízgyűjtőterülete) vízkészletét megvizsgálva meg kell állapítanunk. hogy a rendelkezésre álló vízmennyiség viszonylag csekély és csak korlátolt felhasználási lehetőséget nyújt. A jelenlegi teljes készlet 4 m 3/sec (a Duna vízkészletének kivételével) ugyanakkor az 1980-ra tervezett felhasználás 4,2 m : !/sec Ebből megállapítható, hogy ezen a területen a Duna kivételével a lehetőségek igen korlátozottak, az igények pedig nagyok. Igaz ugyan, hogy a tározási lehetőségek felhasználásával a készlet 11.0 m 3/sec-ra emelhető, azonban e tározók megvalósításának az ország gazdasági teherbíróképessége szab határt. Ez a helyzet szükségessé teszi a tervszerű vízkészletgazdálkodást különösen akkor, ha figyelembe veszszük azt, hogy a vízkészlet a felszín feletti és a felszín alatti vizek között nagyjából fele-fele arányban oszlik meg. A vízkészletek ismerete terén járatlan szervek és hatóságok igen hajlamosak arra hogy a felszín alatti készletet kimeríthetetlennek higgyék, vagy legalábbis a ténylegesnek többszörösére becsüljék, éppen azért a mi feladatunk, hogy a helyes arányt megvilágítsuk és ismertessük. A vízmennyiség vizsgálata mellett nem elhanyagolható a vízminőség kérdése sem. A főváros környékén több olyan vízfolyást lehetne felsorolni, amelyeknél a helyzet már jelenleg is igen súlyos. Egyik Budapest körnvéki vízfolyásunk vízmérlegének összeállításakor megállapítottuk, hogy a Qaug 50%-os vízkészlet is 100 0 /n-osan túlterhelt. Különösen nehezíti itt a helyzetet, hosv a vízfolyás vizének minősége alapján ..D" (semmiféle felhasználásra nem alkalmas) kategóriába sorolandó. így a jelenlegi öntözéseket is meg kellene szüntetni. Ez a szomorú helyzetikép ismételten fel kell. hogv hívja figvemünket az 1/1961. sz. a vizek tisztaságáról, megóvásáról szóló Minisztertanácsi határozat betartásának fontosságára, hiszen csekély szabad vízkészletünk jelentős részének hasznosítását az erős szennyezettség megakadályozza. A vízzel való gazdálkodás szükségességének előtérbe nyomulása parancsolóan megkövetelte a Vízügyi Igazgatóságok belső szervezeti átalakítását. Ez év tavaszán megalakultak a vízgazdálkodási osztályok és ezen belül a vízgazdálkodás fejlesztési csooortok. Ennek a csoportnak egyik legfontosabb feladata a tervszerű vízgazdálkodás bevezetése a területen. Ennek a munkának első nagy lenese az egyes részvízgvűitőterületek vízmérlegeinek elkészítése. (Az ország 13 Területi Vízgazdálkodási egységre van felosztva amelyek további belső osztással részvízgyűjtőterületekből tevődnek össze. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodás fejlesztési csoportja kísérletképpen elkészítette néhány részvízgyűjtőterület teljes vízmérlegét (felszíni vízre, talajvízre mélységi vízre és karsztvízre) az OVF Műszaki Tervezési és Tudományos Kutatási önálló Osztályának elvi irányítása mellett. Ezt a munkát, a 6
