Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
10 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szára A TÖLTÉSBURKOLAT REPEDÉS KIALAKULÁSÁNAK OKAI A vízügyi igazgatóságoknak kiküldött kérdéssorban arra kerestük a választ, hogy mi okozhatta a burkolat repedés kialakulását. Itt elengedhetetlen volt a felmérők előzetes ismerete. A károsodás kialakulásának oka a felmérő szerint A válaszok 11 csoportba rendezhetők: i) Forgalmi terhelés, ii) Környezeti hatások, iii) Tervezési és kivitelezési hiányosságok, iv) Földmű konszolidáció, v) Természetes öregedés, vi) Duzzadás-zsugorodás, vii) Padka hiány, viii) Árvíz, ix) Egyéb, x) Felszínmozgások, xi) Nincs válasz. Az esetek közel 10%-ában nem érkezett erre a kérdésre válasz, szintén 10%-os eredményt ért el a tervezési és kivitelezési hiányosságok és a duzzadás-zsugorodás jelensége. Az esetek közel 28%-ában az új földmű konszolidációja miatt jelentkeztek a repedések. A konszolidáció lejátszódásának meghatározására számításokat lehet végezni, így annak szükséges időtartama, amíg a burkolatot nem lehet a töltésre ráhelyezni, definiálható. A leggyakoribb problémaként (38%) a forgalmi terhelést jelölték meg a vízügyi igazgatóságok, igaz, hogy a válaszok közel fele (361 a 762-ből) az Alsó-Duna-völgyi Igazgatóságtól származik. A válaszok eredményeit kördiagrammon ábrázoltuk (11. ábra). 760 Forgalmi terhelés, nehézgépjármű forgalom, helytelen úthasználat ■ Környezeti hatások ■ Tervezési és/vagy kivitelezési hiányosságok ■ Viszonylag új földmű további konszolidációja miatt ■ Természetes öregedés ■ Duzzadás-zsugorodás Padkahiány ■ Árvíz ■ Egyéb (gyomosodás, dilatáció, hámlás, nyitott felület, repedés) ■ Földmű (összenyomódás, mozgás, suvadás, teherbírás) Nem válaszoltak 11. ábra. Töltésburkolat károsodásának okai Figure 11. Causes of damage on the paved embankments Repedés kialakulása, árvíz-aszály Az árvízvédelmi töltéseket a szélsőséges természeti jelenségek, úgy mint, árvizek, aszályok károsíthatják. A hirtelen hóolvadást vagy a csapadékosabb időszakokat árvizek követnek, melyek következtében a töltések különböző mértékben átnedvesednek, akár károsodnak is. Árvizek esetén az Országos Vízügyi Főigazgatóság az alábbi készültségeket különbözteti meg: I., II. és III. fokú. Ezzel szemben az aszály egy meglehetősen komplex természeti jelenség, amely sokféle módon jellemezhető és a különböző szempontok szerint vizsgálva eltérő jellegzetességeket mutat (Országos Meteorológiai Szolgálat 2020). Palmer (1965) definíciója szerint az aszály tartós és jelentős csapadékhiány. Megkülönböztethetünk meteorológiai, mezőgazdasági és hidrológiai aszályt, ezek a vízhiány relatív mértékében, időtartamában, térbeli kiterjedésében és az esemény lehetséges következményeiben térhetnek el. Aszályok Az évi országos átlagos csapadékmennyiség lényeges térbeli változatosságot mutat az Alföld középső térségének 500 mm/év alatti értékétől kezdődően az Alpokalja 850 mm/év feletti értékéig. Ez a térbeli eloszlás különbség az aszály index esetén is tükröződik. A Pálfai-féle aszályossági index (PAI) az adott tárgyév április-augusztus időszak átlagos hőmérsékletének és a megelőző év októberétől a tárgyév augusztusáig tartó súlyozott csapadékösszegének hányadosa (Pálfai 1990, 1991). Amennyiben
