Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
70 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám vízrajzi tevékenység szervezése és irányítása mellett fontos feladata volt az 1970. május-júniusi árvíz hidrológiai feldolgozása is. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvizet követően a szakemberek több mint száz tanulmányban dolgozták fel az árvíz eseménytörténetét, lefolyását, tanulságait és tapasztalatait, amelyek 1971-1972-ben négy gyűjteményes kötetben jelentek meg. A Szerző ezek alapján, egy átfogó, összegző elemzést szándékozott összeállítani, amely a tanulságokat és a tapasztalatokat napjainkban is értékelhető, alkalmazható, felhasználható formában mutatja be. Mindemellett a Szerző a fellehető eredeti szöveges dokumentumok és fényképanyag felhasználására törekedve, anyaggyűjtés céljából például Nyíregyházára, a Felső- Tisza-vidéki Vizügyi Történeti Gyűjteményhez is ellátogatott, ahol lehetősége nyílt az árvízvédekezés idején készült eredeti feljegyzéseket, elemzéseket, az árvízvédelmi naplót, fotódokumentációt újra megtekinteni. A Vízügyi Közlemények Emlékkötetének több mint kétszáz oldala 11 fejezetre tagolódik. Az első két fejezet, összesen 48 oldalon a Tisza vízgyűjtő jellemzőinek ismertetését, az ármentesítési munkák és az árvizek hidrológiájának bemutatását, valamint az 1970. évi árvíz hidrometeorológiai előzményeit foglalja össze. A 3-8. fejezetekben részletezi a Szerző az 1970. május-júniusi árvízvédekezés operatív munkálatait az egyes Tisza szakaszokon, illetve a mellékfolyókon (Túr, Szamos, Kraszna, Berettyó, Körösök, Maros), azaz az érintett hat vízügyi igazgatóság működési területén. Az árvíz okozta óriási károknak megfelelően a legnagyobb terjedelmet (46 oldal) a Tisza-Szamos- Kraszna köz árvízvédekezésének szenteli. A 9-10. fejezet az 1970. évi Tisza-völgyi árvízvédekezés műszaki és szervezési intézkedéseinek összefoglalását, értékelését és az 53 napos árvízvédekezés eseménynaptárát mutatja be. Ebből a részből többek között megtudhatjuk, hogy a Felső-Tiszán az I. fokú árvízvédelmi készültséget május 13-án rendelték el és a Tiszán és mellékfolyóin a III. fokú készültség július 4-én került megszüntetésre. ,fz 1970. évi árvíz emlékezete” című 11. fejezetben a térség városaiban, falvaiban, az árvíz és a helyreállítási munkák után felavatott emlékművek, emléktáblák, továbbá a témában megjelent riportkönyvek kerülnek ismertetésre. A Forrásmunkák jegyzéke mintegy 8 oldalon 171 tételben az árvizet, árvízvédekezést, a bekövetkezett károkat, az érintett terület földrajzát, hidrológiáját, árvízmentesítési munkálatait tartalmazó szakmai közlemények, illetve könyvek adatait sorolja fel. Ezek között - a hazaiak mellett - a Tisza romániai vízgyűjtőrészeire tizenkettő, a jugoszláv területre vonatkozóan pedig egy közlemény található. A szöveg illusztrálására döntően korabeli tanulmányokban közölt ábrákat és táblázatokat, továbbá közel száz fekete-fehér és színes fényképet használ fel a Szerző. Az összefoglaló és egyben a könyv zárómondata szerint: „4 fél évszázaddal ezelőtti eseményeket felidézve tisztelgünk a magyar árvízvédelem egy nagy nemzedékének képviselői, ikonikus személyiségei, a védekezést szervező, irányító, végrehajtó vízimérnökök emléke előtt, akik közül sajnos ma már csak kevesen vannak az élők sorában. ” ,ylz 1970. évi Tisza-völgyi árvíz” című emlékkötet, illetve szerzője, 2021. évben méltán nyerte el a Magyar Hidrológiai Társaság Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíját. Megjegyezzük, hogy Szlávik Lajos 1985, 1997, 1999, 2001 után immár ötödik alkalommal kapta meg ezt a magas szakmai elismerést. Az emlékkötetet ajánljuk minden olyan kutatónak, szakembernek és érdeklődőnek, aki az 1970. évi árvízről átfogó, szakmailag megalapozott ismeretet szeretne szerezni. Dr. Konecsny Károly főszerkesztő-h elyettes
