Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
58 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám Bal parti töltösatheiyezi» 12. ábra. A Sió balparti töltésáthelyezés mintaszelvénye (Rosza 2015) Kölesd, Sió jobbpart depón iafejlesztés Kölesden a Sió-csatorna magas vízállása miatt a belterületi szakasz védelme nem megoldott. A Hidas-patak hídja és a Kölesdi gátőrtelep közötti szakaszon szükséges a lakóépületek veszélyeztetése miatt a részlegesen meglévő depónia magasítása és kellő magasságú kiépítése, a magasparti terepbe való bekötése. A tervezett depóniák kiépítési magassága igazodik a bal parti árvízvédelmi töltések MASZ + 50 cm-es szintjéhez, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as kétoldali rézsűhajlással kerülnek kialakításra. Kölesd település belterületén lévő depónia építés helyszínrajzát a 13. ábra mutatja. 13. ábra. Kölesd belterület, depóniaépítés helyszínrajza (Rosza 2015) A Balaton levezetőrendszerének korszerűsítése projekt jelenleg csak a legszükségesebb és elengedhetetlen műszaki beavatkozásokat képes finanszírozni. A Sió-csatorna levezető képessége a projekt lezárását követően sem fogja elérni a megépített műtárgyak vízeresztő képességét, illetve a 04.07. Kölesd-Simontomya árvízvédelmi szakaszon további beavatkozásokra van szükség. A Sió-csatorna jobb partján a magasparti települések védelmét folytatni kell azon szakaszokon, ahol lakóépületek kerülhetnek veszélybe, vagy gazdasági károkat okozhat a magas vízállás. KÖVETKEZTETÉSEK A Balaton megváltozott üzemrendjének bevezetése a mederben való többlet vízkészlet tározását eredményezte. A megváltozott üzemrend számos beavatkozást kényszerít ki, amelyek végrehajtásával a negatív hatások jelentősen csökkenthetők, azonban azok teljesen így sem zárhatók ki. Kulcsfontosságú, hogy a megkezdett KEHOP projektek maradéktalanul megvalósuljanak. A módosított vízszintszabályozási rend (megemelt szabályozási szint) hatásait az épített környezetre, az élővilágra, különös hangsúlyt fektetve a vízi növényzet változására és a tó vízminőségének változására figyelemmel ki kell értékelni a hatályos engedély érvényességi idejében (2023. november 30.) és a bevezetett szabályozás folytatásáról csak ennek ismeretében születhet felelős döntés. Továbbra sem megoldott a Balaton-parti települések csapadékvíz elvezetése és az egyéb érintett infrastruktúra állapota. Ezek kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre saját forrás vagy pályázható állami támogatás, az önkormányzatok önerőből várhatóan a szükséges feladatokat nem tudják megoldani. A hazai források igénybevétele mellett, a következő EU programozási időszakban a vízügyi ágazatnak további forrásokat kell szereznie a jelenleg ismert problémák további kezelésére. IRODALOMJEGYZÉK 22/1998 (11.13.) Korm. Rendelet. „A Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól. ” 1861/2016. (XII.27.) Korm. Határozat. „A Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához szükséges források biztosításáról. ” 17/2002. (111. 7.) KöViM rendelet „A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról. ” 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet „A folyók mértékadó árvízszintjéről. ” Bendefy L. (1968). A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig. - Hidrológiai Közlöny 48. 6. pp. 257-263. Benedek A. (2015). Balaton levezetőrendszerének korszerűsítése. Indikativ tervdokumentáció SBS Komir Kft. Csonki I. (2019). A Balaton levezetőrendszerének korszerűsítése, előadás (Budapest) KDTVIZIG (2008). A Sió-csatorna üzemeltetési szabályzata, Műszaki leírás pp. 2. KDTVIZIG (2018). Balaton 120 monitoring összefoglalójelentés.
