Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
Oláh Zoltán: A Balaton megváltozott vízszintszabályozása, hatásmérséklő beavatkozások 53 adatokkal való kiegészítése történt meg. Az érintett települések részére az elkészített tervek átadásra kerültek. A vízeresztés befejezése a tó +125 cm átlag vízállása mellett, 2014. április 3-án a Siófoki vízszintszabályozó zsilip zárásával valósult meg. A felfüggesztett vizeresztést azonban május 3-án folytatni kellett, mivel a tó átlag vízállása már + 129 cm-re emelkedett. A Balaton térségét május 14-én az „ Yvette” névre keresztelt ciklon érte el, mely erős, helyeként orkán erejű légmozgással és jelentős csapadék tevékenységgel párosult. Az erős szél hatására a Balaton kilendült, a déli parton jelentős elöntéseket okozott, különösen a mélyen fekvő településrészeken. Az elöntéssel érintett, vagy azzal veszélyeztetett településeken az önkormányzatok folytattak védekezést a vízügyi ágazat műszaki irányítása mellett. Az árapasztó vízeresztés június 1-én, +124 cm átlag vízállás mellett fejeződött be, egyúttal a Sió-csatorna, Siófok, belterületi szakasza is feltöltésre került. A próbaüzemet lezáró jelentést a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat, mint elsőfokú vízügyi hatóság elfogadta, majd megállapította, hogy az engedély módosítása - a Határozat rendelkező részben tett előírások betartása mellett - vízgazdálkodási érdeket nem sért, ezért a kérelemnek helyt adva, az alaphatározatot a 35700/4203- 6/2015.ált iktatószámú határozattal módosította. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés érkezett Balatonfenyves Község Önkormányzata, valamint a Balatonnagyberek Vízitársulat részéről. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Balaton vízszintszabályozása vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítása tárgyában, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által benyújtott elsőfokú vízügyi hatósági határozatot a 35000/529-5/2016. iktatószámú határozatával helybenhagyta. Az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével, azaz 2016. február 18-ával vált jogerőssé. A BEVEZETETT VÍZSZINTSZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztési projekt felhívása biztosított forrást az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a KDTVIZIG konzorciuma részére a „ Klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, ezek hatása az élővilágra ” című, KEHOP-1.1.0-15-2017-00011 számú projekt keretében a Balaton vízszinttartási rendjének felülvizsgálatára. A KEHOP program keretében a nyertes Vállalkozó az üzemeltető 2016-tól folytatott próbaüzemének kiértékelését elvégezte. A vonatkozó jogszabályi háttér figyelembevételével a Balaton vízszintszabályozási rendjének megváltoztatáshoz szükségessé vált környezeti hatásvizsgálat elkészítése. A környezeti hatásvizsgálat a felszíni vizek lefolyásának megváltozására, a vízparti településeken jelentkező változásokra, a megváltozott vízszint miatt bekövetkező ökológiai változásokra és a társadalmi, emberi hatások elemzésére terjedt ki. A vizsgálat főbb megállapítása a következők voltak:- a megemelt vízszinttartásához új, rugalmas szabályozási eszközrendszer kiépítése és üzemeltetése szükséges annak érdekében, hogy a szélsőségesen nagy csapadékos időszakokban fellépő károkozás a tó hatékony vízszintcsökkentésével biztosítható legyen,- a megváltozott üzemrend nem okozhat vízkárelhárítási többlet terhet a már üzemelő KBVR védmüveire, továbbá a Balaton felé történő, gravitációs hozzáfolyást továbbra is biztosítani kell, elsősorban a déli parton betorkolló kis vízfolyások torkolati szakaszainak átépítse, azokon a szükséges védművek megerősítése, kiépítése szükséges, a tóparti települések vonatkozásában a megemelt szabályozási szint kritikus pontokat határozott meg, ilyenek elsősorban: o mély fekvésű területek időszakosan víz alá kerülnek, egy-egy tartósabb kilendülés alkalmával, vízkárelhárítási beavatkozás válhat szükségessé, o a csapadékvíz elvezető rendszerek elégtelen kapacitása nagyvizes időszakban pangó vizeket és tartós vízállásokat okoz, o a partvédőművek kiépítési magassága sem felel meg több helyen a hullámzás keltette vízszinteknek, mivel azok még a korábbi maximális vízállásokra épültek ki és méretezték azokat (+100 cm), o a szennyvíz elvezető rendszerek csapadékos időben beszivárgás hatására túlterhelődnek, az elvezető és szennyvíztisztító rendszerek nem kívánt többletterhelést szenvednek el. a változás ökológiai hatása a nyílt vizet kedvelő fajok számára nem okoz többletterhelést, azonban a nádasok, vízi növényzet vonatkozásában kifejezetten előnytelen a szűk szabályozási sáv alkalmazása. Célként fogalmazta meg a tanulmány a természetes vízjáráshoz hasonlító üzemrend kialakítását annak érdekében, hogy a kedvezőtlen ökológiai hatások ne okozzanak visszafordíthatallant elváltozásokat.- a tó mellett élők részére a szélsőséges vízállások elkerülése megnyugtató hatású, életminőség javulást eredményez, a gazdásági szereplők részére kifejezetten előnyös biztonságot hoz. Az üdülés, turizmus, rekreáció a továbbiakban tervezhetővé válik, a szélsőségesen alacsony vízállás nem riasztja el a térségbe látogatókat, vízi turizmust kedvelőket. Az ügyben eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal több helyszínen közmeghallgatást tartott, az érdeklődők Keszthely, Balatonfüred, Fonyód, Balatonföldvár és Siófok településeken hallgathatták meg az elképzeléseket, illetve tehettek fel kérdéseket, nyilváníthattak véleményt. Ezt követően az eljárás keretben a hatóság Környezetvédelmi engedélyt adott, majd az üzemeltető a hatályos vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kezdeményezte
