Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Fejes Z. és társai: A Tokaji-hegység komplex hidrogeológiai modellje 75 A modellezés eredményeként meghatározott fenntartható módon kitermelhető termálvízkészlet hasznosítására többféle lehetőség adódik. A hegységről szerzett eddigi hidrogeológiai, geológiai és geofizikai ismereteink alapján feltérképezhetővé vált a kutatási terület eddig bizonyított geotermikus potenciálja, illetve az ehhez köthető hasznosítási lehetőségek kijelölhetőek. Az eddigi tapasztalatok alapján elkészítettük a Tokaji-hegység potenciális langyos- és termálvíz kinyerésére alkalmas területeinek térképét, feltüntetve a langyos- és melegvizű kifolyó vízzel rendelkező kutakat, valamint a potenciális hasznosítási lehetőségeket (12. ábra). Az itt bemutatott térkép segítséget nyújthat a hegység területén tevékenykedő magánszemélyek és önkormányzatok számára a területek termálvíz potenciáljának kihasználhatóságát illetően. ÖSSZEFOGLALÁS A Tokaji-hegység Magyarország északkeleti részén fekvő vulkanikus eredetű hegységünk. A kis számú, a hegységet regionálisan nem vizsgáló előzetes tanulmány (ErhardI 1989. Szófogadó 1961, Szűcs 2008) miatt viszonylag kevés ismeretanyaggal rendelkezünk a terület hidrogeológiai és geotermikus sajátosságait illetően. Kutatásunk fő célja a Tokaji hegységben eddig elvégzett geotermikus kutatásoknak és hidrogeológiai vizsgálatoknak a bemutatása, az ezekből származó információk egy egységes adatbázisba gyűjtése, valamint egy regionális léptékű, vízháztartási számításokra alkalmas hidrogeológiai modell elkészítése. A terület regionális szintű ismeretanyagának összeállítása érdekében összegyűjtöttük a Tokaji-hegységről szerzett eddigi hidrogeológiai, földtani és geotermikus ismereteket, melyeket kiegészítettünk saját kutatási eredményeinkkel. A hegység nyugati oldalán futó Szerencs-törés mentén több langyos és melegvizű feláramlás is tapasztalható, mely területeken részletes geofizikai kutatást végeztünk a langyosvizek eredetének feltárása érdekében. A kapott adatok és a területről szerzett ismeretek alapján elkészítettük a Tokajihegység háromdimenziós földtani modelljét, majd annak felhasználásával a hidrogeológiai modellt. Ez a hidrogeológiai modell képezi az alapját a hegység vízföldtani szempontú értelmezésének, így lehetőségünk volt átlátni a regionális viszonyokat is, melyek segítségül szolgálhatnak a későbbi geotermikus kutatásokban, valamint a Tokaji-hegység pontosabb vízmérlegének meghatározásában. A modell segítséget nyújt a kinyerhető vízkészletek mennyiségi becslésében és a víztestek lehatárolásában, ami így jóval pontosabb képet ad a terület regionális vízbázisáról. A modell segítségével megbecsültük az egy nap alatt fenntartható módon kitermelhető termálvíz mennyiségét, melynek mértéke 4 500-5 000 m3 optimális esetben. A felszín alatti víztestek pontosítása és egy pontosabb vízmérleg felállítása kiemelten fontos feladat a jelenkor és a jövő számára, ugyanis a klímaváltozás okozta egyre hosszabb aszályos időszakok hatásainak enyhítéséhez elengedhetetlen a kinyerhető felszín alatti vízkészleteink pontos ismerete. A modell által megbecsült adatok alapján lehetőség nyílt arra, hogy javaslatokat tegyünk a területek potenciális kitermelhető termálvízkészleteinek hasznosítási lehetőségeire. IRODALOMJEGYZÉK Bodor B. (2011). A Hernád-árok szerkezetföldtani vizsgálata. Szakdolgozat, pp. 83. BódiE.. Buday I, Csákberényi-N. G. (2014). Geotermikus hőhasznosítási módszerek telepítési és működtetési feltételeinek összehasonlítása alacsony hőmérsékletű hőhasznosítás esetén. A Környezettudatos energiatermelés és felhasználás III. konferenciáján megtartott előadás, Debrecen, 2014; Debrecen, MTA DAB Megújuló Energetikai Munkabizottság, pp. 64-70. Budai T, Konrád Gy. (2011). Magyarország földtana Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs. pp. 8-9. Buday T, Lázár 1., Tóth T., Bódi E., Csákberényi-N. G. (2014). Kis méretű üvegházak és fóliasátrak energiaigényének biztosítása megújuló energiaforrásokból - a sekély geotermia lehetőségei. A Műszaki tudomány az észak-kelet magyarországi régióban c. konferencián megtartott előadás. Szolnok, Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága, pp. 73-80. Dövényi P., Drahos D., Lenkey L. (2001). Magyarország geotermikus energiapotenciáljának feltérképezése a felhasználás növelése érdekében. Hőmérsékleti viszonyok. Scientific Report for the Global Environment. Eötvös Loránd Tudományegyetem, pp. 1-10. Ducci D. (2010). Aquifer Vulnerability Assessment Methods: The Non-Independence of Parameters Problem. Journal of Water Resource and Protection, 2. p. 305. ErhardI Gy. (1989). Irodalmi adatgyűjtemény és értékelés a Szerencsre tervezett termálkút kitűzéshez. Fejes Z, Szűcs P., Szlabóczky P. (2013). Hidrogeofizikai kutatások a Tokaji-hegység déli részén. Műszaki tudomány az észak-kelet magyarországi régióban c. konferencia. Debrecen, Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága, pp. 66-73. Havassy A. (2004). A Tokaji-hegységi Hercegkúti-patak forrásainak hidrogeológiai és természetvédelmi szempontú vizsgálata és értékelése. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, p. 164. Havassy A. (2007). A Zempléni Tájvédelmi Körzet; Vízrajzi és vízföldtani viszonyok, víztani értékek. Bükki Kiadó, Eger. pp. 95-104. Lengyel E. (1959). Földtani és kőzettani megfigyelések a Tokaji-hegységben. Földtani Közlöny. 89. kötet. 4. füzet, pp. 381-392. Mátyás E. (1984). Hidrogeológiai kutatások a mádi Bomboly-völgyben. Földtani Kutatás. 84. évfolyam 3. kötet. pp. 29-49. Szófogadó P. (1961). A göncz-szerencsi törés vízföldtanijelentősége, különös tekintettel az abaújszántói strandfürdő vízellátására. Hidrológiai Közlöny. 41 kötet, 2. szám. pp. 145-148. Szűcs P., Ritter Gy. (2008). Sárospatak-Végardó Termálfürdő hévízkútjainak hidrodinamikai modellezése. A Kárpát-medence Ásványvizei. V. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Csíkszereda, 2008, Miskolci Egyetem. pp. 1-10.
