Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Fejes Z. és társai: A Tokaji-hegység komplex hidrogeológiai modellje 71 Jelmagyarázat: • vízkor vizsgálatok mintavételi helyszínei 6. ábra. Vízkor vizsgálatok mintavételi helyszínei (Fejes szerkesztése) Figure 6. Sampling locations for water age tests (Edited by Fejes) A Tokaji-hegység koncepcionális áramlási modellje Friss források Pleisztccén üledékek Pliocén üledékek Miocén vulkánitok Alapbegységi kőzetek Források ^------ Áramlási pályák / Felszín alatti áramlásban részt vevő törések /tej Repedezett felszíni kőzetek 7. ábra. Vízkor vizsgálatok eredményei a gönci kutakban (Fejes szerkesztése) Figure 7. Results of water age tests in the Gönc wells (Edited by Fejes) A vízminták vízkorai is igazolják a terület felszín alatti vizeire készített koncepcionális áramlási modell helyességét. A koncepcionális modell által leírt áramlási pályák legjobban Gönc területén mutathatóak be (7. ábra), ahol viszonylag kis területen belül több kút is található, melyek mind eltérő mélységben lévő vízadó töréseket szűrőznek. A mélység felé haladva a kitermelt vizek látszólagos kora egyre magasabb értéket mutat. A legmélyebb, 760-869 m között szűrőzött víz kora meghaladja a 24 600 évet. A legsekélyebb (19-25 m) kút vizének magas 14C, és 2,3 TU trícium tartalma ezzel szemben azt mutatja, hogy ez a kút kapja legközelebbről a vízutánpótlást. A gönci Fürdő-forrás vizének 2 100 éves kora és magasabb hőmérséklete (20,6 °C) egy idősebb és melegebb vízáram hozzákeveredését jelzi. A Tokaji-hegység forrásainak és kutjainak vízminőségével több szerző is foglalkozott ezt megelőzően (Mátyás 1984, Havassy 2004, Szűcs és Ritter 2008). A kutatási területen lévő kutak és források vízmintáinak elemzésével számos információ kinyerhető a mélységi viszonyok helyzetéről és az áramlási pályák elhelyezkedéséről. A kutatás során összesen 37 vízmintát vettünk, melyek eredményeinek felhasználásával az eddigi mérésekkel együtt létrehoztunk egy egységes vízkémiai adatbázist. Az adatbázis 70 település, több mint 240 db forrásának és kútjának, több mint 880 db vízkémiai elemzését tartalmazza. A vízkémiai paraméterek térképi ábrázolása is bizonyítja a koncepcionális modell helyességét (8. ábra), miszerint az eltérő mélységű szerkezeti törésekkel kapcsolatban lévő források és kutak eltérő vízkémiai összetétellel rendelkeznek. Jelmagyarázat: észleli és feltételezett vető------— (Siposs Zoltán Magyarország vízföldtani prognózis térképe 1989) ' elsőrendű vulkanotektomkai vonal i--------1 lineáris hasadékvulkán ———i elsőrendű szerkezeti vonal------— másodrendű szerkezeti vonal---------j harmadrendű szerkezeti vonal hidrotermális tolér Q szubvulkám lest leitételezett kitörési központ • vulkáni utömúködés központja (Gyarmati Pél A Tokaji-hegység szerkezeti-vulkanotektomkai vázlata 1972) i vétók (Pontó Gábor ot al Mogyotország földtani térképé 200000-es sorozat Sátoraljaújhely. 1966) ______ vető (Gyalog László Magyarország földtani térképé 1 100000 2015) ______, törés (Gyarmati Pól-Zelenka Tibor A Tokaji-hegység neogén vulkanizmusa. 2000) kutak 8. ábra. Vízkémiai elemzések eredményeinek ábrázolása a hegység szerkezeti térképén (Fejes szerkesztése) Figure 8. Representation of the results of water chemistry analyzes on the structural map of the mountain range (Edited by Fejes)
