Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
60 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám ÖSSZEFOGLALÁS Ez a munka több célt is szolgál. Egyfelől szerettük volna bemutatni, összehasonlítani a karsztvízszint emelkedések veszélyeztető hatásának meghatározására szolgáló két módszert, a pályázati útmutató alapján kidolgozott és a vertikális hidraulikus gradiens módszereket, az utóbbival sikerült a vizenyősödésre hajlamosabb területek lehatárolása, illetve könnyebben számíthatók az antropogén beavatkozások hatásai. Másfelől szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy a 2018-2021 években a Dunántúli-középhegység határon átnyúló víztestjére és annak részterületeire olyan végeselemes, regionális és részterületi hidrodinamikai modellek készültek, melyek segítségével a térség és legkritikusabb részterületei (pl. Hévízi-tó és környéke, Tata és környéke stb.) vízkészletgazdálkodási problémái nagy felbontásban vizsgálhatók. Ez a regionális modell és részterületi modelljei az érintett vízügyi igazgatóságok rendelkezésére állnak és lehetőséget adnak olyan szcenáriók vizsgálatára, mint pl. a 2022-es extrém aszályos időszak, amikre a KEHOP projekt nem nyújtott lehetőséget. A munka során meghatározott térképek a vízügyi szakemberek részére rendelkezésre állnak, köztük a jelen cikkben bemutatott eltérő elméleti megfontolásokon alapuló veszélyeztetettségi térképek is. Sajnos számos esetben beigazolódott, hogy a társadalmi emlékezőképesség ritkán mutat generációkon túl, az emberiség beépíti az évtizedekig száraznak talált területeket, majd meglepetten tapasztalja, hogy évtizedek múltán részben a meteorológiai viszonyok megváltozásával, részben az emberi tevékenység jellegének vagy intenzitásának megváltozásával viszszatér a korábbi állapothoz, vagy legalábbis egy másik, ahhoz közelítő helyzet felé mozdul el. A Tatai Lokális Modell (TLM) segítségével kijelölt veszélyeztetett területrészeket szükséges lenne a helyi építési szabályzatokban, területrendezési tervekben figyelembe venni, mivel ezen területeken azok földtani vízföldtani viszonyai vagy éppen elhelyezkedésük okán valós veszélye van (vagy lehet a jövőben) annak, hogy az ott végzett tevékenység megnehezedjék vagy ellehetetlenüljön. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A munka „A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” című, KEHOP-1.1.0-15-2017- 00010 azonosító számú projekt keretében az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai irányításával, a Smaragd GSH Kft. koordinálásával és munkájával, külső szakértők közreműködésével valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK Alföldi L., KapolyiL. szerk. (2007). Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Ballabás G. (2004). Visszatérő karsztforrásokkal kapcsolatos településfejlesztési és környezetvédelmi lehetőségek és veszélyek Tata város példáján. Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciája. Szeged. SZTE TTK Természeti és Geoinformatikai Tanszék. CD kiadvány, https://docplayer.hu/2985296-Visszatero-karsztforrasokkalkapcsolatos-telepulesfejlesztesi-es-komyezetvedelmilehetosegek-es-veszelyek-tata-varos-peldajan-ballabasgabor-l.html és http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/ballabas2.pdf Csepregi A. (2007). A karsztvíztermelés és hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására. In: Szerk: Alföldi L. Kapolyi L. A bányászati karsztvízszint süllyesztés a Dunántúli-középhegységben, pp. 77-112. Horváthy L., Lénárt L. (2009). Tata, Fényes-fürdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági értékei mentén. Miskolci Egyetem Közleménye. A sorozat. Bányászat. 77. kötet. pp. 47-64. Hydrosys Kft. (2013). Víz- és Környezetvédelmi Fejlesztő Szolgáltató Kft. A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztárolójának 2013. évi állapotértékelése. Jelentés. KDTVIZ1G adattár. Hydrosys Kft.- Smaragd GSH Kft. (2015). A Dunántúli-középhegység karsztos víztestjei. Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása. 6-4-5 háttéranyag. Jelentés. OVF adattár. Maller M. (2012). Tata városközpont forrásainak hidrológiai vizsgálata, diplomamunka. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Maller M. (2018). A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása, Hidrológiai Közlöny, 98. évfolyam, 4. szám. pp. 17-23. Országos Vízügyi Főigazgatóság (2017). A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése, KEHOP-1.1.0-15-2017-00010, feladat kiírás. Kézirat. Sashegyi L. (1976). A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 29-32. Schmieder A., Szilágyi G. (1988). Dunántúli-középhegység főkarsztrendszerének terhelése és terhelhetősége. Bányászati és Kohászati Lapok 121. évf. 2. különszám. pp. 72-89. Smaragd GSH Kft. (2019). A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése KEHOP -1.1.0- 15-2017-00010. Források felmérése, forráskataszter készítése záródokumentáció. Jelentés. Smaragd GSH Kft. (2020a). A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése. KEHOP-1.1.0- 15-2017-00010. Vízháztartási modellezés és állapotértékelés - I. kötet. A vízháztartási modell alapjául szolgáló földtani modell és a vízmérleg elemeinek bemutatása, valamint a karsztvízszint hosszú távú alakulása. Jelentés. Smaragd GSH Kft. (2020b). A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése KEHOP-1.1.0- 15-2017-00010. Vízháztartási modellezés és állapotértékelés - II. kötet. A regionális numerikus hidrodinamikai modellezés menetének és eredményeinek bemutatása. Jelentés.
