Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 4. szám

38

Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám

munkatársai már számítógépes modell alapján határozták meg az utánpótlódó felszín alatti vízkészlet nagyságát a Bükkben. Számításaik során figyelembe vették a földtani felépítést, a talaj fizikai jellemzőit, a talaj vastagságát, a jellemző területhasználatot, éghajlati adatokat (csapadékeloszlást), illetve a felszín morfológiáját. A számításokhoz 2 szoftvert használtak:

a WHI Unsat Suite programcsomag HELP modulját és az ARCGIS 9.1 szoftvert. Eredményük nem tér el lényegesen az 7. táblázatban közölt korábbi értékektől (SMARGD-GSH 2008, Kun és társai 2010). További előny, hogy a munka során egy terjedelmes és más szakterületek számára is értékes térképgyűjteményt állítottak elő.

7. táblázat. Különböző szerzők által meghatározott vízkészletek a Bükkben (Kun és társai 2010) Table 1. Calculated water resources volumes by different authors (Kun és társai 2010)

Szerző

Intézmény

Év

Vízgyűjtő terület (km2)

Dinamikus vízkészlet (m3/nap)

Kessler

VITUKJ

1954

199,8

113 400

Schmidt

MÁFI

1962

199,8

116 600

Sárváry

VITUKJ

1964

235,2

153 400

Szlabóczky

KEVITERV

1973

450,0

191 800

Böcker

VITUKJ

1977

200,0

213 700

Tóth

Egri Főiskola

1983

100,0

78 900

Dénes

VITUKJ

1983

114,5

98 500

Rádai

VITUKJ

1984

255,0

177 500

Maucha

VITUK1

1984

254,9

195.600

Rádai

VITUKI

1984

256,7

208.200

Rádai

VITUKJ

1986

258,4

18.360

Szabó, Lénárt, Wallacher

NME

1989

230,3

153 000

Székvölgyi

Smaragd-GSH

2008

232

112 595

Tóth Géza 1976-os munkájában az akkoriban rendelkezésre álló adatok alapján (bemért karsztforrások, víznyelőn keresztül feltárt karsztvíznívó magasság, kutatófúrással feltárt karsztvíznívó) elkészítette a Bükk karsztvíztérképét (7. ábra), melyen ábrázolta a vélhető legmagasabb (a Feketesár-bérc és a

Mélysár-bérc közötti területen, -600 mBf) és legalacsonyabb (Lillafürednél, -260 mBf) karsztvíz magasságot. A karsztvízforma jellegzetessége, hogy északon a vízzáró kőzetek miatt megtámaszkodik, míg délen meredek, majd enyhébb lejtővel folytatódik (fedett karszt) (Tóth 1976).

1. ábra. A Bükk karsztvíz térképe, a nyilak áramlási irányokat, a fekete pontok forrásokat, a fekete vonalak vízszint izovonalakat

jelölnek (Tóth 1976)

Figure 1. The karst water level map of Bükk, the arrows show flow directions, the black dots are the springs, black lines are isolines

of the water level (Tóth 1976)