Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
22 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám 30 éves Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) és a rendszer legfontosabb észlelő kútja, az Nv-17 Lénáit László* ** * Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros (Email: hgll@uni-miskolc.hu) ** Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet Kivonat 1978-1981 között a Bükkben Böcker Tivadar (VITUKI) vezetésével, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉVIZIG) hatósági engedélye alapján 5 db karsztvízszint figyelő kutat fúrtak. A kutak a Nagyfennsíkon vannak, 3 különböző mészkő formációban. A mélységük 200 - 350 m. Az elvégzett munka szükségességét az is alátámasztotta, hogy 1981-1995 között a Bükkben nagyon csapadékhiányos időszak volt, mely a biztonságos karsztvíztermelést nagymértékben veszélyeztette. Emiatt szükségessé vált ajelzett karsztvízszint figyelő kutak műszerekkel való felszerelése, folyamatos észlelése, az adatok rendszeres felhasználása a karsztvíztermelés szabályozásában. A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszert (BKÉR-t) a Miskolci Egyetem 1992-ben hozta létre az ÉVIZIG kérésére, a bükki ivóvíztermelő szervezetek segítségével. Napjainkig a folyamatosan mérő-rögzítő műszerekkel száznál több helyen mintegy 20 000 000 vízszint/víznyomás, vízhőmérséklet és víz vezetőképesség adatot nyertünk ki. A legfontosabb mérőhelyeken - köztük a bükki karsztvízdomborzat tetőhelyzetét jelző Nv-17 kútnál - 28-30 éves vízszint adatsorok állnak rendelkezésünkre. A vízszintek emelkedési és csökkenési tendenciái lényegében hasonlóan történnek, de időbeli eltérések esetenként jelentősek. A mért adatok időszakonkénti maximumai 2010-ig emelkednek, onnan napjainkig csökkennek. Az 1960-2021 közötti, jávorkúti csapadékadatokban az 1981-1994-es időszak alacsony, az 1995-2010-es időszak magas, az 1960-1980-as és a 2011-2021-es időszak az 1960-2021-es átlag csapadékkal jellemezhető. A hidegkarsztvíz termelés maximuma 1996-ban, minimuma 2011 -ben volt. A 2021 -es termelés megegyezik a vizsgálat kezdetét jelző 1993-as adattal. A termálkarsztvíz mennyiségi meghatározásában igen nagyfokú a bizonytalanság. A minimum 1997-ben volt, a maximum 2006-ban, de a termelés kiegyenlítettebb, mint a hidegkarsztvíz esetében. A Mályi-kistokaji Geotermikus Rendszer 2013-ban indult, a maximális termelés (és visszasajtolás) 2019-ben történt, a kitermelt mennyiség kb. 30%-kal meghaladta a főleg fürdési célra kitermelt termálkarsztvíz mennyiségét. Kulcsszavak Karsztvíz, Bükk, monitoring, csapadék, karsztvíztermelés. The 30 years old Bükk Karst Water Monitoring System (BKÉR) and the system's most important monitoring point, the Nv-17. Abstract Between 1978 and 1981 five karst water level monitoring wells were drilled in the Bükk Mountains under the leadership of Tivadar Böcker (VITUKI), with Northem-Hungarian Water Conservancy Directorate (ÉVIZIG) authority permit. The wells are situated on the Nagyfennsík plateau in three different limestone formations. Their depth is between 200 to 350 m. The necessity for this work was justified among other things by the low precipitation period in the Bükk Mountains between 1981 and 1995, and it put safe karst water production in a jeopardy. Therefore, it became necessary to equip the abovementioned karst water level monitoring wells with instrumentation, undertaking continuous data collection, and using the data obtained in karst water production. The Bükk Karst Water Monitoring System (Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer - BKÉR) was called to life by the University of Miskolc with the aid of other drinking water producing organizations in the Bükk by the request of the ÉVIZIG. Using the instruments which collect and record data continuously, more than 20 000 000 water level, water pressure, water temperature and water conductivity data was collected at more than hundred locations. 28 to 30 years’ worth of data series is at our disposal at the most important locations (among others, at the Nv-17 well, which marks the peak location of the Bükk Mountains karst water relief). The increasing and decreasing tendencies of the water levels are taking place basically similarly, but the differences in time are sometimes significant. The period maximums of the measured data are increasing until 2010, and from that time they are decreasing. When looking at the Jávorkút precipitation data for the period between 1960 and 2021, the period of 1981-1994 is characterized by low precipitation; the period between 1995 and 2010 had high precipitation; and the periods of 1960-1980 and 2011-2021 are characterized by the average of the period. The peak of cold karst water level production was in 1996, and its minimum was in 2011. The production of 2021 is the same as the data from 1993, which marks the start of the analysis. There is significant uncertainty when it comes to defining the quantity of thermal karst water. The peak of its production was in 2006, and its minimum was in 1997, but in average, the production is more even than in case of cold karst water. The Mályi-Kistokaj Geothermic System started up in 2013. Its peak production (and injection) was in 2019. The volume produced exceeded the amount of thermal karst water (produced mainly for spa purposes) by approximately 30%. Keywords Karst water, Bükk Mountains, monitoring, precipitation, karst water production. BEVEZETÉS Miskolcon a város vezetékes ivóvízzel való ellátása a miskolctapolcai Olasz-kút 1913-as átadásával kezdődött. A város ezt követően is a bükki karsztforrások foglalásával próbálta megoldani a vízellátását. A város vízigénye az 1970-es évektől túllépte a karsztvízbázisok kapacitását, így a parti szűrésű vízkészletek felhasználására is rákényszerült. Az átlagos vízigény ekkor meghaladta a 110 000 m3/nap értéket, mely napjainkra már csaknem 50 000 m3/nap, a 2009-es miskolci minimumtól folyamatosan emelkedő tendenciával.
