Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
18 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám Global Water Partnership (GWP) az egységes vízkészletgazdálkodást olyan folyamatként írja le, amely „elősegíti a víz, a talaj és a kapcsolódó erőforrások összehangolt hasznosítását a gazdasági és társadalmi jólét méltányos maximalizálása érdekében, de a létfontosságú ökoszisztémák fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül" (UNDP Cap-Net 2018). Az egységes vízkészletgazdálkodási szemlélet alkalmazása érdemben járulhat hozzá a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) teljesüléséhez is, különösen a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, a vízhez és közegészségügyhöz való hozzáférése biztosítása minden ember számára’’' (SDG 6) célkitűzés eléréséhez. A kihívásokkal napi szinten szembesülő dél-ázsiai régióban végzett vízgazdálkodási esettanulmányok tapasztalatai alapján James és társai 2018-as tanulmányukban (James és társai 2018) a klíma-reziliens vízgazdálkodási gyakorlatot úgy határozzák meg, mint aminek célja a veszélyeztetetteknek az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni kitettségének csökkentése. Tágabb értelemben célként jelöli meg az emberi közösségek, az épített környezet és a természeti környezet ellenállóképességének növelését az éghajlatváltozás rövid és hosszú távú hatásaival szemben. Az általuk javasolt keretrendszer tehát markánsan megkülönbözteti az éghaj lat-reziliens vízgazdálkodási tevékenységeket és azok céljait a hagyományos vízgazdálkodástól. A tanulmány szerint az éghajlat-reziliens vízkészletgazdálkodás szemléletének három fő kritériumnak kell megfelelnie: • Biztosítani kell az elérhető legjobb éghajlati információkhoz és adatokhoz való hozzáférést, túllépve a szokásos gyakorlatokon; • A döntésekbe biztonsági tartalékok, „pufferek” beépítése szükséges, amivel a beavatkozások során kellő rugalmasság és alkalmazkodóképesség biztosítható; • Kiemelt figyelmet kell fordítani az elmaradott, elszegényedett és marginalizált közösségek kitettségének és sebezhetőségének csökkentésére (James és társai 2018). A VÍZGAZDÁLKODÁS SZEREPE A KLÍMAVÉDELEMBEN MAGYARORSZÁGON A Vízkeretirányelv alapján készült „Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervének második felülvizsgálata" (VGT3) című átfogó dokumentum is részletesen foglalkozik a klímaváltozás hatásaival és a klímavédelemmel (OVF 2021). A több, mint 600 oldalas dokumentum szerint a klímaváltozás hatásai a felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét is jelentős mértékben érintik. Az általánosan érvényes szárazabb talajállapotok miatt a felszín alatti vizeket tápláló természetes csapadék-utánpótlás általános csökkenése várható, arányaiban ez az Alföldön lesz a legnagyobb mértékű. A prognózisok alapján az Alföldön jelentősen csökken a kitermelhető felszín alatti víz mennyisége is. A szárazabb időjáráshoz kapcsolható romló ökológiai állapot mellett a felszín alatti vizektől (elsősorban talajvíztől) függő ökoszisztémák, vizes élőhelyek (pl. szikes tavak) válhatnak veszélyeztetetté a klímaváltozás következtében. A VGT3 vízgazdálkodási dokumentum továbbá információt ad arról, hogy az aszály előfordulásának valószínűsége, intenzitása és súlyossága Magyarország teljes területén növekvő tendenciát mutat. Az egyes talajtípusok eltérő aszályérzékenysége, a helyi klimatikus hatások, illetve az adott térség aszályhoz való alkalmazkodási potenciáljának változatossága együttesen szigetszerű eltéréseket ugyan eredményeznek, de a vízhiány egyre nagyobb kockázati veszélyt jelent hazánk fenntartható fejlődésében. A vízgazdálkodás területén fel kell készülni az egyre nagyobb gyakorisággal és váltakozó jelleggel előforduló vízbőségre, illetve vízhiányra, ezért a szélsőségek miatti kockázatcsökkentés jelentősége növekszik, valamint előtérbe kerül az alkalmazkodás kérdése is. A klímaváltozás negatív hatásaként gyakrabban (és egyre intenzívebben) jelentkező vízhiányosabb időszakok jelentkeznek, ezáltal az (agrár-) vízigény további növekedése várható. Az öntözésfejlesztéssel a gazdálkodás eredményessége növelhető, hiszen megszűnik a csapadék eloszlási bizonytalanságából eredő termelési kockázat. Fontos megemlíteni, hogy a klímavédelemmel kapcsolatban a VGT3 dokumentum vízvisszatartásra építő jobb készletgazdálkodást és kedvezőbb vízháztartással járó tájgazdálkodást említ. A 2018-ban elfogadott Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzéseknek és prioritásoknak megfelelően átírt szöveget tartalmazza. A NÉS-2 négy tematikus célkitűzést határoz meg: • Dekarbonizáció (Flazai Dekarbonizációs Útiterv 2050-ig, HDÚ), • Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatának térinformatikai megalapozása, • Alkalmazkodás és felkészülés (Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, NAS), • Éghajlati partnerség biztosítása (Partnerség az Éghajlatért Szemléletformálási Cselekvési Terv). A négy fő terület közül leginkább a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiának (NAS) vannak vízgazdálkodási aspektusai. A NAS a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hazai kereteit és lehetőségeit vázolja fel, a rugalmas alkalmazkodás, azaz az összehangolt, a kockázatoknak elébe menő felkészülés lehetőségének megteremtését szolgálja. A NAS részletesen vizsgálja az éghajlatváltozásnak a vizekre, a talajra, az élővilágra és az emberi egészségre gyakorolt hatásait, elemzi a várható mezőgazdasági, az épített környezetben jelentkező, valamint a turisztikai és energetikai következményeket. Az éghajlati sérülékenység komplex elemzése alapján az éghajlatváltozás nem érinti majd egyformán Magyarország településeit, jelentős területi különbségek várhatóak. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) keretében kidolgozott sérülékenység-vizsgálati eredmények szemléltetik az éghajlati hatások teljes, komplex láncolatát, beleértve a társadalmi és gazdasági következményeket is. Sajnos a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok negatív hatásai már megjelennek a hazai felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotában is. A felszín alatti sekély porózus víztestek döntően gyenge mennyiségi állapotához a kedvezőtlen időjárási viszonyok is jelentősen hozzájárulnak (Madarász és társai 2015).
