Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 4. szám

Szabó I. és társai: 35 éves a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszéke - történeti visszatekintés

5

Bányaműveléstani Tanszéken és az Eljárástechnika Tanszéken folyt. A mérnökgeológia, geotechnika, kőzetmechanika szakmai területek oktatása és kutatása céljából 1968-ban a Kari Tanács már határozatot hozott egy Geomechanika-Geotechnika Tanszék létesítésére, de különböző körülmények, érdekellentétek miatt a határozat nem valósult meg. Több éves előkészítő munka után, a Földtan-Teleptani Tanszék kettéválásával 1987-ben alakult meg az önálló Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék, amely vezető tanszéke lett a hidrogeológus, mérnökgeológus, valamint a környezetmérnöki képzésnek, továbbképzéseknek és ezt a feladatát azóta is ellátja. A létrehozott önálló tanszéket Jeneyné prof. dr. Jambrik Rozália szervezte meg, aki annak első vezetője is volt 1987-1997 között. 1997-1998 között prof. dr. Juhász József vette át a feladatot, majd 2009-ig Prof. dr. Szabó Imre, 2010-től Prof. dr. Szűcs Péter töltötte be ezt a pozíciót. 1987-ben a tanszék megalakulásakor a tanszékvezető mellett Prof. dr. Juhász József dr. Szabó Imre, dr. Lénárt László és Törőné Bariba Mária voltak a tanszék meghatározó oktatói.

1992-ben, az önálló környezetmérnöki szak alapításával és indításával egyidőben, új szervezeti egység a Környezetgazdálkodási Intézet fóti létre, amely a továbbiakban a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék utódjaként gondozta a hidrogeológia, a mémökgeológia és a környezetvédelem oktatási és kutatási feladatait. 1992-1999 között a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék mellett a Természetföldrajz-Környezettani Tanszék is a Környezetgazdálkodási Intézethez tartozott. Az intézet feladata volt a Környezetmérnöki szak oktatásának koordinálása, teljes körű kiépítése, valamint a Műszaki földtudományi szakon belül a hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány és az 1993-ban megindult geográfus mérnöki, majd később a geográfus szakirány gondozása. 1999-ben a Környezetgazdálkodási Intézet újabb egységgel, a Társadalomföldrajz Tanszékkel bővült. Az Intézet első igazgatója prof. dr. Somosvári Zsolt \olt, aki dékánként 1992-1994 között látta el a feladatot. 1994-1997 között prof. dr. Jambrik Rozália, 1997-1998 között megbízott igazgatóként prof. dr. Juhász József, 1999-2009 között dr. Böhm József egyetemi docens, dékán, 2009-2015 között dr. Kovács Balázs, 2015- 2016 között prof. dr. Szűcs Péter, 2016-tól pedig dr. Madarász Tamás tölti be ezt a tisztséget.

2006-ban az önálló Földrajzi Intézet létrehozásával a Környezetgazdálkodási Intézetben átmenetileg a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék maradt az egyetlen szervezeti egység, majd a hidrogeológus és a környezetmérnöki mesterszakok indítása az intézetben egy új intézeti tanszék létrehozását tették indokolttá, így 2007- ben megalakult a Környezetmérnöki Intézeti Tanszék, amelynek vezetését dr. Madarász Tamás, majd 2020-tól Kolencsikné dr. Tóth Andrea egyetemi docens látja el.

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszékének oktatási tevékenysége a Műszaki Földtudományi Kar (korábban Bányamérnöki Kar) mindenkori oktatási profiljába illeszkedve, de kiemelten a felszín alatti vízkészletvédelem, a vízgazdálkodás, a mérnökgeológia és

a környezetvédelem bizonyos kérdéseit, különösen a hulladékgazdálkodás és a szennyezett területek kármentesítése területét ölelte fel. A Kar jelenlegi képzési palettájából Intézetünk felelős a Környezetmérnöki alapszak, a Környezetmérnöki mesterszak (magyar és angol), a Hidrogeológusmérnök mesterszak (magyar és angol, nappali és levelező) graduális képzések szervezéséért és lebonyolításáért. Az elmúlt években posztgraduális képzés keretében beindítottuk a munkavédelmi szakember és szakmérnök képzést és a tűzvédelmi szakmérnök képzést is. Közismert tény, hogy a továbbtanulás előtt álló diákok körében országosan is kihívást jelent a mérnöki, műszaki szakterületek iránti érdeklődés fenntartása, a képzéseink kívánatos létszámmal történő feltöltése. Az elmúlt években ezért kiemelten fontos része az oktatói munkának az intézetünk társadalmi láthatóságának fokozása és képzéseink népszerűsítése. A tanszék oktatói által írt, vagy társszerzőként jegyzett legfontosabb tananyagokat, szakkönyveket és konferencia kiadványokat ,yl tanszék oktatói, munkatársai által írt könyvek, szerkesztett konferencia kiadványok" fejezetben tesszük közzé.

A 35 éves működése során a tanszék mindig különös jelentőséget tulajdonított az iparban dolgozó, jelentős elméleti és gyakorlati tudással rendelkező külső előadók meghívásának. Több éven keresztül előadóként vett részt az oktatásban dr. Kassai Ferenc, dr. Schmieder Antal, dr. Juhász András, dr. Kesserű Zsolt, dr. Stéfán Márton, Dómján Jenő, Pataki Nándor, dr. Urbancsek János, Jani Sándor, Almássy Endre, Környei László, dr. Bényei Zoltán, dr. Mecsi József, dr. Takács Sándor, dr. Perger László, Farkasné dr. Darányi Ida, Ritter György, Varga Péterné, Németh Csaba, Ladányi Roland, Sallai Ferenc, dr. Szabó Attila és dr. Fülep Teofil.

A képzéseink lényeges elemei a tanrendbe épített kötelező tanulmányutak, a laboratóriumi és a terepi mérések gyakorlati órákon történő bemutatása és a hallgatók általi kivitelezése. A laboratóriumi hátteret kezdetekben a saját fejlesztésű vagy tervezésű és gyakran saját (egyetemi) kivitelezésű eszközök biztosították. A hidrogeológiai, talajmechanikai alap laboratóriumi eszköztár folyamatosan bővült korszerű, esetenként számítógép vezérelt berendezésekkel és a méréseket támogató vagy minta előkészítő eszközökkel. Ma laborjainkban korszerű permeabiméterek, triaxiális és nyíró berendezések, ödométerek, dinamikus terhelő keretek, vízkémiai paraméterek meghatározására alkalmas Agilent 4210 (MP-AES) berendezés szolgálja az oktatási és kutatási feladatokat. Mára a K+F+I feladatok szolgálatában állnak saját fejlesztésű, szenzorokkal felszerelt nyíró celláink, a lézeres kőzet manipulátorunk és anyagfejlesztést szolgáló 3D nyomtatónk is, a terepi eszköztárunkat infiltrométerek, automata vízszint és hozam mérők, verőszondák, talajmechanikai fúróberendezések és szenzorokkal felszerelt drónok alkotják. A terepi mérések bemutatása terén fontos előrelépés volt az egyetem campusán létrehozott hidrogeológiai mérőállomás, amely a kézi vízszint észleléstől, a vízkémiai elemzéseken át az automata mérőeszközökkel támogatott próbaszivattyúzás bemutatására is alkalmas. A laborháttér fejlesztésében fontos szemléletváltást és előrelépést jelentett a több intézet együttműködésével létrejött Műszaki Földtudományi -