Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
3 Előszó A Hidrológiai Közlöny a 102. évfolyam (2022) 4. számával a Tanszék megalakulásának 35. évfordulóján tiszteleg a tanszék által végzett oktatási és kutatási tevékenység előtt, felvillantva számos érdekes témát a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszertől a 3D nyomtatásig. Szabó Imre, Lénárt László, Kovács Balázs, Szűcs Péter, Madarász Tamás és Rohm József értekezése a 35 éves Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék múltját mutatja be, míg Madarász Tamás, Szűcs Péter és Kolencsikné Tóth Andrea a Környezetgazdálkodási Intézet néven működő utódszervezet jelenét és a jövőbeli terveit vázolja fel. A fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás témakörben Szűcs Péter, Madarász Tamás és Ily és Csaba bemutatják azokat a globális és hazai trendeket és beavatkozási lehetőségeket, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a klímavédelemben a víz- és talajgazdálkodásnak kitüntetett szerepe lesz a következő évtizedekben. Ha Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer, akkor Lénárt László, a bükki karszt egyik legszakavatottabb ismerője, szakértője. A közlemény felhívja a figyelmet arra a vízadóra, amely számos település vízellátása mellett a jó természeti környezet megőrzésének is elengedhetetlen része. Mennyiségi és minőségi jó állapotban tartása a társadalom minden szereplőjének érdeke kell, hogy legyen. Miklós Rita, Lénárt László és Szűcs Péter: A bükki hideg és termál karsztrendszer kapcsolatának vizsgálata című tanulmányukban modern matematikai módszerekkel elemzik hazánk egyik legnagyobb karsztos vízadóját. Munkájuk a vízkészlet-gazdálkodás számára is hasznos eredményeket hozott. Újszerű, eddig nem alkalmazott módszert mutat be a Bükk karsztvízkészletének meghatározására Tóth-Darabos Enikő és Tóth Márton. A nagyszámúból megválasztott forrás adatok, valamint hosszabb idősorú - 25 évet felölelő - terepi vízszint mérések eredményei, barlangi és kútvízszint adatok elemzése során komoly matematikai apparátust alkalmaztak, függvénykapcsolatot meghatározva az Nv-17 mérőhely vízszintadatai és a számított vízkészletek között. Egy komoly hagyományokkal rendelkező gyógyfürdő kultúra vizét, a parádi fürdővíz előállítását mutatja be Tóth Márton, Ilyés Csaba és Szűcs Péter. A kőzet kilúgozási folyamatának hatásosságától függ a fürdővíz minősége, melynek előállítási receptúrája többnyire tapasztalati tényeken alapult. A szerzők közleményükben bemutatják, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagot miként lehet optimálisan hasznosítani. Szász Noémi és Kolencsikné Tóth Andrea írásukban a különböző szennyeződéseknek az agyagos talajok szivárgási tényezőjére gyakorolt hatását mutatják be. A karsztvízszint emelkedés veszélyének számszerűsítése Tata és térségének példáján című közlemény, mely Kovács Balázs, Mikita Viktória, Molnár Mária, Modrovits Kamilla és Gondárné Sőregi Katalin szakértői munkája, összeveti és elemzi a karsztvízszint emelkedés veszélyeztető hatásának meghatározására szolgáló módszereket. A Tartózkodási idő vizsgálata csápos kutak esetében című közleményben Nyíri Gábor, Kovács Balázs, Zákányi Balázs és Szűcs Péter véges differencia módszert alkalmazva vizsgálja a csápos kutakhoz tartozó tartózkodási időt és annak változását. Fejes Zoltán, Fekete Zsombor és Szűcs Péter kutatásának eredményeként kerül bemutatásra a Tokaji-hegység koncepcionális áramlási, háromdimenziós földtani és hidrogeológiai modellje. A hiánypótló kutatás alapot ad a hegység vízföldtani alapú értelmezésére és a regionális viszonyok megismerésére. A barlangi hozammérések több éves munkáját mutatja be Fekete Zsombor és Lénárt László: Vízhozam mérések a Speizi-barlangban és Szepesi-Láner-barlangrendszerben című dolgozatukban. A két, vízfolyás szerint egymást követő mérési hely jó betekintést nyújt a barlangjáratok hidraulikai működésébe. Az Innovatív mérési módszerek a geotechnikában című írás Kántor Tamás és Kovács Balázs segítségével kelti fel a figyelmet a talajmechanikában elterjedt, speciális laboratóriumi vizsgálatok innovatív kiterjesztési lehetőségeire a Geotechnikai Talajvizsgáló Laboratórium kutatási eredményei alapján. A 3D nyomtatás napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő technológiája, mely egyre nagyobb teret hódít a környezetiparban. Székely István, Madarász Tamás és Kémenes Hortenzia a még kiaknázatlan kömyezetipari alkalmazások lehetőségét térképezik fel. A MEGEMLÉKEZÉS rovatunk Urbancsek János hidrogeológust állítja reflektorfénybe az oktatásban betöltött szerepe és a "Magyarország mélyfúrású k útjainak katasztere I-XI. kötet" című életműve kapcsán. Az ESEMÉNYEK rovatunk a 16. Ivóvízbiztonsági szakmai nap ajánlásairól számol be. Köszönetemet fejezem ki a szerzőknek, a bírálóknak és a szerkesztőbizottságnak, hogy munkájukkal segítették a kötet megjelenését. Ám külön köszönet Ilyés Csabának, az Intézet fiatal munkatársának, aki nemcsak a kötet ötletgazdája, de elkészítésének a motorja is volt. Jó szerencsét! Dr. Major Veronika a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője A Selmecbányán 1735-ben alapított Bányászati Akadémia 1918-tól Sopronban folytatta tevékenységét. Az 1949-59 közötti miskolci áttelepülési követően 1987-ben alakult meg az önálló Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék, amely vezető intézménye lett a hidrogeológus-mémökgeológus, valamint a környezetmérnöki képzésnek, továbbképzéseknek.
