Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
Fórum 65 a víz megtartásával egy, a talajvízszintre jótékony hatást gyakorló vizesélőhely-foltot lehetne megőrizni, miközben a sárgával jelölt terület ármentesítése biztosítható. 2. ábra. Egy hódgát és egy lecsapolóárok együttes hatása az Aranyhegyi-patak mentén található mélyfekvésű szántón. (Nyílt árok kék keret: vizes élőhely-folt megtartására javasolt terület; sárga keret: ármentesítendő szántó) (Google Earth) A klímaváltozás jelenlegi és várható hatásaihoz való alkalmazkodásban segítene, ha egy támogatási rendszer a mélyfekvésű, belvizes területek tulajdonosait vizesélőhely-foltok megőrzésére, természetvédelmi szempontú fejlesztésére ösztönözné. A 2022-es aszály rámutat arra, hogy sürgősen el kell kezdjünk természetes, újra felfedezett módszerekkel dolgozni a tájban való vízmegtartásért. Ez nemcsak a vízi életközösség, hanem az emberi társadalom és a mezőgazdaság hosszútávú érdeke is egyben. Sok évtizedes késéssel, de szerencsére már elindultak ezzel kapcsolatos törekvések Magyarországon, melyek talán a hód által létrehozott elöntések ilyen módon való hasznosítását is lehetővé teszik majd. Jelen közlemény a gátépítés hatásainak bemutatására fókuszált. A hód szelektív rágása és üregásása még összetettebbé teszik a faj tevékenységének következményeit a természet és az ember-vadvilág konfliktusok szempontjából egyaránt. Bizonyos hódhatások és hódélőhelyek esetén következetes védelemre lenne szükség, míg veszélyes helyzetekben (pl. töltésmegfűrás esetén) pedig gyors reakcióra. Mindezt egy egzakt kutatásokra és nemzetközi értékű tudományos eredményekre alapozott országos hódstratégia tenné lehetővé. Köszönettel tartozom Németh Andrásnak és dr. Molnár Zsoltnak a közlemény szakmai áttekintéséért. Munkámat a Nemzeti Tehetség Program ösztöndíja segíti (NTP-NFTÖ- 21-B-0288; támogató: Miniszterelnökség). A SZERZŐ JUHÁSZ ERIKA ökológus, hódkutató, a Szegedi Tudományegyetem biológus MSc képzésén szerezte diplomáját 2017-ben, majd tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskolájában folytatta. Jelenleg disszertációja megírásán dolgozik, melynek témája az eurázsiai hód rágás-preferenciája. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaként a faj szelektív rágásának és gátépítésének ökológiai hatásait kutatja. A hódok testméretükhöz képest óriási fatörzseknek is nekiállnak, de a gáthoz szükséges faanyagot nem feltétlenül ezekből szerzik be (Fotó: Melegh Noémi)
