Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
62 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám 3. kép. A hódgát feletti és alatti patakszakasz A bal partot végigjárva hosszas keresgélés után sikerült a csalánnal, szederindával és ártéri japánkeserűfűvel benőtt rekettyésben megtalálni a jelenség okát, egy hódgátat, amely közel másfél méterrel emeli meg a patak vízszintjét, mintegy 250 m-es visszaduzzasztást okozva ezzel. A ránézésre tákolmánynak tűnő, főként a japánkeserűfíí szárából összehordott gátat a hódok mesteri módon sárral egészítették ki, így gyakorlatilag vízzáróvá téve azt, aminek következtében az alvízi oldalon már csak pangó víz volt látható. A patak jobb (vasút felőli) partját bejárva feltárult, hogy a mintegy 15 hektáros búzatábla jelentős, hozzávetőleg 1,5 hektáros részén a visszaduzzasztott patakból kiáramló víz miatt nem tudták elvégezni az aratást, mint ahogy ezt a drónfelvétel szemléletesen mutatja (5. kép). KÖVETKEZTETÉS Az Aranyhegyi-patak alsó, mintegy 6,5 km-es szakaszának átmeneti kiszáradása jórészt a hódok természetátalakító tevékenységének a következménye. Bár hódot a terület bejárásakor nem láttam, jelenlétük bizonyítékát viszont igen (6. kép) 4. kép. A hódgát 5. kép. A hódgát miatt elárasztott búzatábla 6. kép. A hódok nyomai
