Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
40 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám 3. Részcél: Természetközeli medermintázat kialakítása A 3. részcél, a természetközelibb medermintázat kialakításának rehabilitációs potenciálja a Holt-Zagyva átvágott kanyarulatával érintett 6. számú szakaszon nagy, mivel itt történtek a legnagyobb változások a szabályozás során. Emellett a szolnoki vasúti hídtól északra fekvő belterülettel szomszédos, 4. számú szakaszon is nagy a rehabilitációs potenciál. Ennek oka a medermintázat mesterséges módosítottsága miatti rehabilitációs szükségesség, illetve a vasúti hídtól északra fekvő, belterülettel szomszédos szakaszon található potenciális eróziós szakaszok (pl. pontszerű erózió nyomai), amelyek a folyó mederdinamikai folyamataiban rejlő potenciálra utalnak. 4. Részcél: Hullámtéri vegetáció természetességének javítása A 4. részcél, a hullámtéri vegetáció természetességének javítása szempontjából a belterülettel szomszédos 4. szakasz bal oldali hullámterén jelentős a rehabilitációs potenciál. Ennek fő okai, hogy magas az invazív fajokkal való borítottság, nincs korlátozó tényező a területen, és emellett természetvédelmi jelentőségű területekkel is érintett, ami még fontosabbá teszi a részcél megvalósítását. Emellett a 6. és a 7. szakaszon, illetve a 3., az 5. és a 8. szakaszok bal parti hullámterén is nagy a részcél megvalósításának rehabilitációs potenciálja, szinte csak a belterületi szakaszok jelentenek kivételt, ahol alapvetően a jelenlévő korlátozó tényezők (pl. hullámtér szélessége, környezet vagy örökségvédelmi jelentőségű területek jelenléte) miatt kicsi vagy közepes a rehabilitációs potenciál. Rekreációs és településképi szempontból ezeken a belterületi szakaszokon is fontos lehet a hullámtéri vegetáció javítása, ezek azonban külön rehabilitációs részcélként kerülnek értékelésre a kutatás során. A fenti részcélok esetében nagy vagy jelentős rehabilitációs potenciállal rendelkező szakaszokat összevetve látható, hogy a szolnoki Zagyva szakasz mely részein, mely rehabilitációs részcélok megvalósítására van leginkább szükség és lehetőség (3. ábra). így feltárásra kerültek a vizsgált folyószakaszon belüli területi különbségek. A részcélonkénti rehabilitációs potenciál eredményeinek területi összevetésével a rehabilitáció tervezése is megalapozható. Következtetések A kutatás eredményeként a városi folyószakaszok rehabilitációjához kapcsolódóan a rehabilitációs potenciál meghatározásának értékelési módszertanát rehabilitációs részcélokra vonatkoztatva készítettük el. A módszer alkalmas városi folyószakaszok rehabilitációjának tervezését megelőzően a rehabilitáció szükségességének és lehetőségeinek értékelésére, és ezek területi összevetésére. Jelen kutatás során a pontozási rendszer a síkvidéki, kis esésű, nagy vízgyüjtőjű kis folyók típusára vonatkoztatva került kialakításra. A módszer szempontrendszere más tipusú folyókon is alkalmazható, de az értékelésnél figyelembe kell venni az adott típusú folyó referenciajellemzőit, amely ettől eltérő lehet. Az irodalomkutatás során áttekintett, városi folyószakaszokra alkalmazott vagy alkalmazható módszerekhez képest a kidolgozott szempontrendszerben újdonságot jelent, hogy a rehabilitációs potenciált részcélokra vonatkozva határoztuk meg. Ezzel a rehabilitációs lehetőségek értékelése tovább differenciálható. Emellett a kutatás további részében a VKI és a CEN szabvány alapján a hidromorfológiai szempontok együttesen kerülnek figyelembevételre a tájépítészeti elemekkel a szempontrendszer kialakitása során. 3. ábra. Az egyes rehabilitációs részcélok szempontjából nagy vagy jelentős rehabilitációs potenciállal rendlkező folyószakaszok összevetése Figure 3. Comparison of the high and significant restoration potential of sub-goals ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás során a szolnoki Zagyva szakasz rehabilitációs potenciálját határoztuk meg, amelyet a rehabilitáció szükségességének és lehetőségének együttes értékelésével kaptunk meg, az alábbi rehabilitációs részcélokra: műtárgyak átjárhatóságának javítása, kisvízi meder ökológiai és hidromorfológiai állapotának javítása, természetközeli medermintázat kialakítása és a hullámtéri vegetáció természetességének javítása. A vizsgált részcélokra vonatkozóan meghatároztuk, hogy a szolnoki Zagyva szakaszon belül mely folyószakaszok rendelkeznek nagy vagy jelentős rehabilitációs potenciállal, ezáltal lehatárolható, hogy mely folyószakaszokon mely rehabilitációs részcélok megvalósítása fontosabb. A módszer alkalmas városi folyószakaszok rehabilitációs tervezésének megalapozására a rehabilitáció szükségességének és lehetőségeinek értékelésével, és ezek területi összevetésével. A kialakított szempontrendszer más folyókon is alkalmazható, de minden esetben fontos figyelembe venni az értékelések során az adott folyó referenciajellemzőit és a rehabilitációs célállapotot. A kutatás folytatásaként lehetőség van az értékelésbe bevont rehabilitációs részcélok bővítésére mintaterületi szinten; ilyen lehet például a vízminőség javítása; a meder-hullámtér / meder-ártér kapcsolat javítása; a víztározás, vízvisszatartás lehetőségeinek javítása; a rekreációs adottságok javítása vagy a táj- és településképi adottságok javítása. A mintaterületi értékeléseket követően szükséges a kutatás folytatásaként tervezett országos léptékű elemzések elvégzése, amelyekkel cél az országosan elérhető adatbázisok alapján a rehabilitációs potenciál országos elemzésének lehetőségeit feltárni.
