Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
38 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám Az adott szakasz rehabilitációs potenciáljának meghatározásához a fenti eredmények, a rehabilitáció szükségessége és a rehabilitáció lehetőségei kerültek összevetésre az alábbiak szerint (3. táblázat). Az értékelés során annál nagyobbnak tekintettük a rehabilitáció szükségességét az adott részcél megvalósítása szempontjából, minél inkább módosított/kedvezőtlen állapotban van az adott szakasz. A rehabilitáció lehetőségeit pedig annál jobbnak tekintettük, minél kevesebb korlátozó tényező érinti az adott szakaszt. A rehabilitációs potenciál meghatározása során így a nagyobb módosítottsággal/rosszabb állapottal és kevesebb korlátozó tényezővel rendelkező szakaszok lettek a legjobb rehabilitációs potenciállal rendelkezők. A kevésbé módosított és emellett sok korlátozó tényezővel bíró szakaszok lettek ezzel szemben a legrosszabb rehabilitációs potenciállal rendelkezők. 3. táblázat. Rehabilitációs potenciál meghatározása a rehabilitáció szükségessége és lehetősége alapján Table 3. Determining restoration potential based on the need and possibility of restoration Rehabilitációs potenciál meghatározása Rehabilitáció lehetősége Nagy Közepes Kicsi Rehabilitáció szükségessége Nagy 5 4 3 Közepes 4 3 2 Kicsi 3 2 1 Szakaszolási módszer Az értékelés során előzetesen lehatárolt szakaszok (beleértve a folyómedret, folyópartot és hullámteret) értékelése történt meg a CEN 14614:2020 szabvány ajánlásának megfelelően. A módszer esetében a szakaszolás célja, hogy még a részletesebb vizsgálatok előtt, főként térképi adatbázisokból jól lehatárolható szempontok alapján kerüljenek meghatározásra a hasonló tulajdonságokkal rendelkező folyó- illetve hullámtérszakaszok. Jelen kutatás során az alábbi szempontok figyelembevételével kerültek lehatárolásra a folyószakaszok: • • fekvés (külterület / belterület), • fő területhasználat az aktív ártér mellett (erdőterület / gyepterület / szántóterület / kertes terület / falusias-kertvárosias lakóterület / városias lakóterület / üdülő-hétvégi házas / ipari-gazdasági terület / egyéb, vegyes terület), • aktív ártér szélessége (keskeny / közepes-változó / széles), • jelentős mederátvágás (van / nincs) A belterületi / külterületi elhelyezkedés, illetve a hullámtérrel szomszédos területek területhasználati jellemzői hatással vannak többek között a folyószakaszt érő terhelésekre, a folyószakasz természeti állapotára, használatára. Mindezek mellett a hullámtér szélessége is alapvetően befolyásolja a rehabilitációs lehetőségeket, a jelentősebb mederátvágások pedig a korábbi jelentős beavatkozással érintett szakaszokat jelölik ki. Ezek alapján a szolnoki mintaterületen nyolc folyószakasz, a hozzájuk kapcsolódó folyómenti területi egységgel együtt került lehatárolásra (7. ábra). z= KIó/rlesen lehatárolt, hasonló tulajdonságokkal rendflkr/ö s/akas/ok .Mmagviirazat I I Kutatási terület határa I I Hullámtér szakaszok - hasonló tulajdonságú--------Zagyva-----Vizl'olvás viztestek 1. ábra. Előzetesen lehatárolt, hasonló tulajdonságokkal rendelkező folyószakaszok a szolnoki mintaterületen Figure 1. River sections with similar characteristics, delimited before assessment in the Szolnok study area Az 1. szakasz a Zagyva és a Tisza torkolatánál található, a település belterületét keresztezi. Az aktív hullámtér itt keskeny (<100 m szélesség), a hullámtér mentén vegyes területfelhasználás jellemző. A 2. és 3. szakasz szintén belterületi, közepes szélességű (100-300 m) aktív ártérrel rendelkezik. A 2. szakasz mentén városias lakó- és vegyes területek egyaránt találhatók a hullámtér szomszédságában; a 3. szakasz mentén főként városias lakóterületek jellemzőek. A 4. szakasz csak a hullámtér nyugati oldalán szomszédos belterülettel, ahol elsősorban kertvárosias lakóterületek és részben ipari-gazdasági területek fekszenek. Ez a szakasz már jellemzően széles (>300 m) aktív ártérrel rendelkezik. A további szakaszok mind külterületen fekszenek és széles aktív ártérrel rendelkeznek. Az 5. szakasz keleti oldalán üdülőházas területek találhatók, a 6. és 7. szakasz mentén erdő- és mezőgazdasági területek, míg a 8. szakasz mindkét oldalán mezőgazdasági területek fekszenek. Mederátvágás a 6. szakasz esetében történt, itt található a Malomzugi Holt-Zagyva. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Rehabilitációs potenciál meghatározásának eredményei A szolnoki Zagyva szakasz értékelésével, a rehabilitáció szükségességének és lehetőségeinek összevetéséből kaptuk meg a lehatárolt szakaszok részcélra vonatkozó rehabilitációs potenciálját. Az értékelési eredmények részcélonkénti bontásban a 2. ábrán kerültek bemutatásra. Az alábbi alfejezetek az értékelési eredményeket foglalják össze.
