Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
17 O. Lakatos B. és Ungvári G.: Ökoszisztéma szolgáltatások koncepciója a vízgazdálkodásban tív értékelési módszereket részesítik előnyben, de mindegyik eljárás összekapcsolható a több szempontú értékelésben. A társadalomtudósok a szakértői értékelés A 2000-es évek elején megjelent az „ökoszisztéma szolgáltatások” fogalma: „azok a hasznok (termékek és szolgáltatások), amelyeket az emberek az ökoszisztémából nyernek” (MEA 2005). Mind a tudományos életben, mind a biodiverzitás védelmét szolgáló szakpolitikában egyre népszerűbbé vált a fogalom, mivel a természet- és társadalomtudományos háttérrel rendelkező kutatók egyaránt fejleszthették ezt az interdiszciplináris koncepciót. A csoportosításra többféle megközelítés létezik, de általában a hasznosulás módjára helyezik a hangsúlyt. A tudományos életben leginkább a feljebb már említett Millenniumi Ökoszisztéma Felmérés (Millennium Ecosystem Assessment, MEA), a szakpolitikában pedig a nemzetközi klasszifikációs rendszer (Common Classification System of Ecosystem Services, CICES) terjedt el, de a közgazdasági értékelés kapcsán a szintén feljebb már említett Biodiverzitás és Ökoszisztéma szolgáltatások Közgazdaságtana projekt (The Economics of Biodiversity and Ecosystem Services, TEEB) felosztása is használatos. Mindegyik megkülönbözteti az ellátó, a kulturális és a szabályozó szolgáltatásokat. A MEA külön kategóriaként említi a többi szolgáltatás alapját képező támogató szolgáltatásokat, amelyeket a CICES a rendszerhatár miatt, a TEEB pedig a dupla számítás elkerülése miatt nem használ. Fontos megemlíteni, hogy a TEEB által is használt NCA (natural capital accounting), vagyis a természeti tőke elszámolása például a GDP hiányosságaira épül. A GDP a gazdasági teljesítménynek ugyanis csak egy részét - a jövedelmet - vizsgálja, de nem mond semmit az e jövedelem alapjául szolgáló vagyonról és eszközökről. Például, ha egy ország kiaknázza ásványait, akkor valójában kimeríti a vagyont. Ugyanez vonatkozik a halászat túlzott kiaknázására vagy a vízkészletek rontására is. Ezek a csökkenő eszközök láthatatlanok a GDP-ben, ezért nem mérik őket. A természeti tőke elszámolásának megvalósítása felé tett jelentős lépés volt, hogy az ENSZ Statisztikai Bizottsága 2012-ben elfogadta a Környezetvédelmi és Gazdasági Számlák Rendszerét (System of Integrated Environmental and Economic Accounting, SEEA). Ez nemzetközileg elfogadott módszert biztosít az anyagi természeti erőforrások, például az ásványi anyagok, a fa és a halászat elszámolására. mellett a társadalmi részvételen alapuló technikákat is használják. A 7. ábrán a teljes gazdasági érték összetevői láthatók. Az előzőekben bemutatott, nagyrészt „felvilágosult” bioszféra központú számítási módszerek már lehetőséget adnak a fenntarthatósághoz vezető út első lépéseihez, azzal kezdve, hogy a GDP nem minden. Ezek a bonyolult és a lehető legszélesebb területeket egymáshoz illeszteni próbáló modellek globális folyamatokon keresztül ábrázolják a fenntarthatatlan helyzetet, ami azonban túl nagyléptékű a helyi szintű beavatkozásokhoz. Egy kisebb léptékű állapotértékelés az ökoszisztéma szolgáltatásokat adó természeti tőkéről talán könnyebben használható az egyensúlyi állapotra való törekvésben. Az élőhely-mozaikok bármelyikében bekövetkező természeti, vagy emberi változások - rövidebb-hosszabb időbeli késleltetéssel, illetve hatásláncolattal - a nagytérségi mérlegben is érvényesülnek. A globális léptékű természeti érték ökoszisztéma szolgáltatást értékelő rendszereknél a jelen fejezetben kifejtett kisebb léptékű vízháztartási jellemzőkből kiinduló modell biztosabb alapot adhatna az adaptációs és/vagy rehabilitációs célú intézkedéseknek. IRODALOMJEGYZÉK A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az európai zöld megállapodás COM/2019/640 FINAL A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia - Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM (2020) 380 final, 2020.5.20.) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia /* COM/2013/2016 final 2009/ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv /* COM/2012/0673 final */ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az európai zöld megállapodás COM/2019/640 final 7. ábra. Teljes gazdasági érték összetevői (Marjainé és Kovács 2018) Figure 7. Components of total economic value (Marjainé and Kovács 2018)
