Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
14 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám harmadik ciklusban a célok tervezésén túl a megvalósulás gyakorlati területein javasol hasznosíthatóbb előbbre lépést, például a már megvalósult jó gyakorlatok nagyobb arányú népszerűsítésével és a vízügyi szakemberek ökológiai képzésével is. A magyar Vízgyűjtő-gazdálkodási terv és a stratégiai környezeti vizsgálatok javaslatainak beépülésével várhatóan további fejlődés tapasztalható a jövőben. További összehasonlítás tárgya, hogy ökoszisztéma szolgáltatások koncepcióit és megközelítéseit jelenleg hogyan használják az EU Víz Keretirányelvéhez (VKI) kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) alkalmazása során európai vízgyűjtőkön. Az európai vízgyűjtők vízgyűjtőgazdálkodási terveinek vizsgálatához (Grizetti 2016b) kutatásának részeredményeit használjuk (5. táblázat). EREDMÉNYEK A vizsgálatot összefoglaló 2. táblázat bemutatja a hazai VGT ökoszisztéma fejlődését és jelenlegi állását. Az európai VGT- k összehasonlítását szemléltető 3. táblázat pedig tovább árnyalja az európai vízgyűjtő-gazdálkodásban megjelenő ökoszisztéma szemlélet beépülését, további fejlődési irányait. 2. táblázat. Az ökoszisztéma koncepció vizsgálata a VGT éghajlatváltozásra vonatkozó részében (Saját szerkesztés) Table 2. Analysing of the ecosystem concept in the climate change part of the River Basin Management Plan Hungary (Own edition) Ökoszisztéma szolgáltatások koncepciója a VGT éghajlatváltozásra vonatkozó részeiben VGT 2010 „A Duna-vízgyűjtő magyarországi része VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV” dokumentumának összefoglaló, rövidített változata 2009 VGT 2016 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV-2015 VGT 2021 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE- 2021 TERVEZET Koncepció megjelenése, hangsúlya általánosan. A vonatkozó fejezetben (118. oldal, 11.2) Az éghajlatváltozásról általános leírást ad az összesen négy oldalas fejezet. A tervben az Intézkedési Programon kívül helyezkedik el. Az ökoszisztéma koncepció terminológiája a fejezetben az ökológiai szempontok érvényesítéseként jelenik meg. A fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében külön fejezetben is szerepelnek, melyben a tájban tárolt víz és a környező ökoszisztémák védelme is kifejtésre kerül. A vonatkozó fejezetben (604-612. oldal) az intézkedésijavaslatok programon belül helyezkedik el az éghajlatváltozás témaköre. Az intézkedések az alapproblémára reagálva horizontálisan illeszkednek a terheléseket kezelő csomagban. Szinergiát javasol a kapcsolódó Operatív Programokkal és stratégiákkal is. Az ökoszisztéma koncepciót és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedéseket a tervben mitigációs és adaptációs jellegük, közvetlen és közvetett hatásuk szerint csoportosították. Összesen több, mint 98 intézkedés irányul kifejezetten az ökoszisztéma szolgáltatások működésének támogatására: nyílt ártér, hullámtér bővítés, művelési ág váltás, erózió és a lefolyás csökkentése erdőterületeken, a jó erdőgazdálkodási gyakorlat részeként. Az egyedi ökoszisztéma szolgáltatások feltárásra kerülnek? A tervezési dokumentum több száz intézkedése egy célra összpontosít, a VKI által megfogalmazott és a tervben vállalt általános célkitűzések elérésére, nem mutatja be azokat a részcélokat, amelyek teljesítése, teljesülése az egyes környezeti célkitűzések eléréséhez vezet. A VKI követelményeken túl a hazai célokhoz és részcélokhoz tartozó indikátorok hiánya jelzi az egyedi ökoszisztémák alulvizsgáltságát ebben a tervezési periódusban. A vonatkozó fejezetben (583-593. oldal) az ökoszisztéma szolgáltatások egyedileg és összességében egymáshoz viszonyítottan nem jelennek meg. Az intézkedések elősegítő jellegét az SKV is a jó gyakorlatok disszeminálásával javasolja fokozni. Megkülönbözteti, hangsúlyozza-e a VGT az ökoszisztéma különböző szintjeit (támogató, ellátó, szabályozó, kulturális)? A víztest ökológiai hálózatban betöltött szerepének, illetve az intézkedés ökológiai rendszerre gyakorolt hatása jelentőségének meghatározása nem jelenik meg (SVV). A vonatkozó fejezetben (605. oldal) külön nem kerül említésre, általában véve vett főleg ártéri, árvízkockázat csökkentésre és vízmegtartásra irányuló ökoszisztéma állapotjavítást tartalmaz, nem differenciálja hatásaik szerint az intézkedéseket például ráfordítás-helyi haszon alapján, ami a megfelelő területhasználatot segíthetné elő az időszakos elöntéseknél. Az intézkedések mitigációs és adaptációs hatásuk szerint különülnek el, egymáshoz képest nem súlyozva. Az intézkedési csomagok nem az ökoszisztéma szolgáltatások egymásra hatása és a helyi adottságok alkotta egyedi ökoszisztéma szolgáltatások, hanem az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatása alapján készülnek el a javasolt beavatkozási vagy csökkentési intézkedések. Ettől az ökoszisztéma szolgáltatások különböző szintjeit még megfelelően támogatja, de az arányokra és a későbbi haszonvételi lehetőségre nem tér ki a terv.
