Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
29 Szilágyi Ferenc: Az integrált vízgazdálkodás lehetőségei a Laskó-patak vízgyűjtőjén hőterhelés és a termálvíz befolyásból adódó hidrológiai és ökológiai problémákat. Ugyancsak fontos a Laskóvölgyitározónak az átjárhatóságot csökkentő hatása, valamint a tározónak a vízjárást módosító hatása az alvizen. A mezőgazdasági és a települési hatások (diffúz terhelés és szennyvíz hatás) is fontosok. Összességében tehát a VGT2-ben meghatározott intézkedéseken felül a patakot, a folyóvölgyét és az emberi tevékenységeket egységként kezelő integrált szemlélettel lehet csak a VK.I céljait elérni. Az integrált vízgazdálkodás szempontjából számunkra a középső víztest a legfontosabb, mert itt jelennek meg a legváltozatosabb és legnagyobb gazdasági értéket felmutató vízhasználatok, ezért a továbbiakban a Laskó-patak középső víztestére koncentrálunk. Jóllehet tudjuk, hogy a patakot egészében kell kezelni, mert a felső víztest erősen kihat a középső víztestre, míg az alsó víztest vízhasználatait a középső víztestből elfolyó víz nagymértékben befolyásolja. A középső víztest medermorfológiájára a korábbi vízrendezés nyomta rá a bélyegét. Erre a víztestre a trapéz meder jellemző. Ugyanakkor a medret hosszú szakaszon sűrűn benőtték a fák és bokrok a „karbantartás” elmaradása miatt (utoljára a múlt század ’60-as éveiben volt mederkarbantartás). A meder esése jelentős, ezért a patak gyors folyású e szakaszon. A vízgyűjtőn jelentős elem a Laskóvölgyi-tározó, amely elsősorban árvízvédelmi céllal létesült, de hasznosítása öntözővízként és horgászvízként is jelentős. A VGT3-ban a tározó külön tóvíztest. Az Egerszalók határában fekvő víztározót 1980-82-ben építették meg. A tározó a Laskó-patak 47,255 fkm-énél helyezkedik el, völgyzárógátas típusú. Felülete üzemi vízszint esetén 121 ha, árvízi vízszint esetén 133 ha. Térfogata üzemi vízszint esetén 3 900 000 m3, árvízi vízszint esetén 5 000 000 m3. Célja az árhullámcsúcs csökkentése, horgászat, öntözés (EKÖVIZIG 2009). Sajnos, esetenként az elsődleges célt felülírják a másodlagos célok érdekei (elsősorban a horgászaté), ami kockázatot jelent az árvízvédelem és a patak ökológiai állapota szempontjából egyaránt. 1. táblázat. A Laskó-patak víztesteinek jellemzése (VGT2 2015) Table l. Characteristics of water bodies ofLaskó Stream (VGT 2015) VOR kód Víztest neve Alegység Általános kategória Geológia Méret kategória Lejtés kategória Mederanyag kategória Típus Tipizálás AEP 749 Laskó-patak felső 8 dombvidékihegyvidéki meszes kicsi nagy esésű durva 2S Dombvidéki-hegyvidéki - nagy esésű - meszes - durva mederanyagú - kicsi vízgyűjtőjű AEP 751 Laskó-patak középső 8 dombvidéki meszes közepes közepes esésű durva 3M Dombvidéki - közepes esésű - meszes - durva mederanyagú - közepes vízgyűjtőjű AEP 750 Laskó-patak alsó 8 síkvidéki meszes közepes kis esésű közepes-finom 6M Síkvidéki - kis esésű - meszes - közepes-finom mederanyagú - közepes vízgyűjtőjű 2. táblázat. A Laskó-patak víztesteinek jellemzése (VGT2 2015) Table 2. Characteristics of water bodies of Laskó Stream (VGT 2015) Víztest neve Hosszúság, mért, km £ C/f 3 ÓD ‘03 t/5 ‘3 N t/3 C/í O X Befogadó kategóriája Befogadó VOR kódja Befogadó neve Befogadó vízfolyás, tkm Vízgyűjtő méret, km2 Teljes vízgyűjtő, km2 Laskó-patak felső 11,257 17,33597692 tó ANS523 Laskóvölgyi-tározó 75 75 Laskó-patak középső 18,896 11,71203096 folyó AEP750 Laskó-patak alsó 34,094 40 173 Laskó-patak alsó 44,075 33,68831643 tó ANS560 Tisza-tó 164 337
