Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
6 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám 1. táblázat. Tetőző vízállások a Felső-Tiszán és mellékfolyóin 2001 márciusában Table 1. Peak water levels in the Upper Tisza and its tributaries in March 2001 Vízfolyásszelvény Tetőző vízállás (cm) A tetőzés időpontja LNV vízállása (cm) és éve (2)-(4) (cm) Árvízvédelmi készültségi szint (cm) I. II. III. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) Tisza Rahó 575 03.05. 16h 500(1998) + 75 350 390 460 Tisza Técső 742 03.05. 16h 726(1998) + 16 270 570 600 Tisza Huszt 528 03.05. 18-20h 428 (1998) +100 215 280 310 Tisza Tiszabecs 736 03.06. 05h 708 (1998) + 28 300 400 500 Tisza Tivadar 1014 03.06. 13h 958 (1998) + 56 500 600 700 Tisza Vásárosnamény 943 03.07. 10h 923 (1998) + 20 600 700 800 Tisza Záhony 758 03.09. 06h 757(1888) + 1 500 600 700 Tisza Dombrád 818 03.09-10. 890(1888)- 72 600 700 800 Tisza Tiszabercel 826 03.10. 882 (2000)- 56 600 700 800 Tisza Tokaj 847 03.12. 928 (2000)- 81 600 700 800 Túr Kányaháza 453 03.05. 23h 461(1993)- 8 320 420 510 Túr Túrterebes 540 03.05. 23h 566(1970)- 26 360 420 540 Túr Garbolc 581 03.06. 12h 646(1970)- 65 300 400 450 Túr Tisztaberek 496 03.06. 10h 425(1970) + 71 300 400 450 Túr Sonkád 629 03.06. 10h 596(1970) + 33 300 400 450 A Técső és Tiszabecs közötti 143 km-t az árhullámcsúcs 13 óra alatt tette meg, átlagosan 11 km/óra sebességgel. A lejjebb lévő folyószakaszokon a levonulási idő és sebesség a következőképpen alakult: Tiszabecs-Tivadar között (39 km), 8 óra (4,9 km/óra), Tivadar-Vásárosnamény között (21 km), 21 óra (1,0 km/óra). A folyó Tiszabecsnél egyetlen nap alatt 3,6 m-t, a március 6-án bekövetkezett tetőzésig 8,5 m-t, Tivadarnál egyetlen nap alatt 4,7 m-t, a tetőzésig 12 m-t áradt. Az áradás intenzitása Tiszabecsnél március 4-én 4-6 óra között volt a legnagyobb: 79 cm (39,5 cm/óra). Tivadarnál (a későbbi szakadás helyén) még gyorsabb volt az áradás legnagyobb üteme, március 4-én 8-10 óra között 96 cm (48 cm/óra). Vásárosnaménynál az áradás legnagyobb intenzitása március 4-én 16-18 óra között 76 cm (38 cm/óra). Az addigi LNV feletti vízállások alakultak ki a Tiszán Rahó és Záhony között, a jobboldali (kárpátaljai) mellékfolyókon, illetve a baloldali (romániai eredetű) mellékfolyók közül a Túr alsó szakaszán. Kárpátalján töltésszakadások következtek be, jelentős területek kerültek víz alá. Rahónál 75 cm-rel, Husztnál 100 cm-rel, a hazai folyószakaszon Tivadarnál 56 cm-rel következett be magasabb vízállás az addigi LNV-nél. A Tiszán a korábbi LNV-k (Záhonyt kivéve) az 1998. évi árhullám során alakultak ki. A Túron Túrterebesnél először március 5-én 4 órakor tetőzött az árhullám 513 cm-rel, majd március 5-én 24 órától 26-án 2 óráig 540 cm-rel következett be a folyó második tetőzése. Ez a vízállás 26 cm-rel maradt el az 1970. májusban észlelt 566 cm-es LNV-től. A Túr Garbóiénál nem érte el az addigi legnagyobb vízszintet, viszont Sonkádnál meghaladta azt (7. táblázat és 3. ábra). A Túr alsó és középső szakaszán a nagyon magas vízállások kialakulásához hozzájárult a Tisza visszaduzzasztó hatása és a Tisza bal parti, tiszabökényi gátszakadásából származó, március 6-án hajnaltól a Palád-patak bal parti töltésén, az ukrán oldalon átfolyó jelentős vízmennyiség. Ez a magyar szakaszon mintegy 10-20 cm-rel megnövelte a vízállást és így - a Paládon keresztül - érkező vízhozam mintegy 18- 20 m3/s volt. A Szamoson a korábbi (1970. évi) maximumhoz képest nem mondható jelentősnek az árhullám, viszont az 1998-ashoz képest lényegesen magasabb volt, és igen jelentős vízmennyiséggel töltötte fel a medret. Ez is szerepet játszott abban, hogy Vásárosnaménynál az LNV-t 18 cmrel meghaladó vízszint volt és Záhonynál 1 cm-rel megdőlt a folyó 1888-ban észlelt, legrégebbi LNV értéke (1. táblázat és 3. ábra). A Tisza Záhony alatti, a Bodrog torkolatig tartó szakaszán a víz az addigi legmagasabb szintet nem érte el, az alsó szakasz kiszélesedő hullámterének árhullám-csökkentő hatása volt, így Tiszabercelnél, majd Tokajnál az árhullámkép már számottevően ellapult. Tokajnál az árhullám elmaradt az előző évek nagy árhullámaitól, mivel a Bodrog által szállított vízmennyiség, valamint a Tisza és a Bodrog találkozása nem úgy alakult, mint 1998-ban, 1999-ben és 2000- ben. A Tokaj alatti Tisza-szakasz hidrológiai helyzete szempontjából kulcskérdés a Bodrog és a Tisza találkozása. Hiába volt ugyanis eddigi maximális érték a záhonyi szelvényben vízállásban is, vízhozamban is, a Tisza középső és az alsó szakaszán nem alakultak ki maximumok, miután a Bodrog nem olyan módon találkozott a Tiszával, mint az előző három év árhullámainál (FETIVIZIG 2004. Illés és társai 2003. Konecsny 2003. Szlávik 2003).
