Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
78 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám INTERCEPCIÓ HATÁSÁNAK SZÓRÁSEGYENLETESSÉGRE GYAKOROLT ÉRTÉKELÉSE A 30 cm magasságban elhelyezett mérőedények alapján számítottuk a kukoricaállomány intercepcióját. A vártnak megfelelően az intercepcióban átlagosan nem tapasztaltunk jelentős különbséget az eltérő lineár technológiák között: az intercepció mértéke 2,5-4,69 mm között mozgott 3,42 mm-es átlagos értékkel mindkét vizsgált területen. A Christiansen-féle egyenletességi tényező alapján sincs lényeges változás a szórásegyenletességben. A hagyományos lineár öntözőberendezés esetén az értéke (ICUc% 74,93%) 0,66%-kal, míg a VRI technológiával szabályozott öntözőberendezés esetén (ICUc% 93,64%) 1,69%-kal marad el az állomány feletti mérőedények vízmennyiségei alapján számolt koefficienstől. Ezzel szemben a DU% értékek változása esetében jelentősebb különbség tapasztalható a hagyományos és a VRI technológia között. A hagyományos lineár esetében DU% értéke (IDU% 58,05%) 21,7%-kal alacsonyabb az állomány felett mért értékekhez képest, míg a VRI esetében ez a csökkenés csak 4,06%. A DU% a CUc%-hoz képest az alulöntözés mértékére érzékenyebb a mutatószám, mivel a legszárazabb negyed öntözési értékeit viszonyítja az átlagos kijuttatási mennyiséghez. Bár az intercepció eloszlása, döntően az állománynak köszönhetően homogénnek tekinthető, a 14,5 mm-es átlagos vízellátottsággal rendelkező területekhez képest hatása hatványozottabb a vizsgált terület 20,5%-át kitevő 9,5- 11,5 mm vízkijuttatással jellemezhető alulöntözött legszárazabb területek vízellátottságára. Míg a legszárazabb területen a 3,42 mm-es intercepció 30-36%-át jelenti a kijuttatott öntözővíznek, addig az átlagos ellátottságú területen (14,5 mm) ennek mértéke átlagosan csak 24%. Az alulöntözött területekre így nemcsak kevesebb öntözővíz kerül kijuttatásra, hanem a kijutatott öntözővíznek kevesebb hányada is hasznosul. KÖVETKEZTETÉSEK A homogén és megfelelő öntözővíz kijuttatása egy szántóföldi területen több szempontból is fontos. A nem megfelelően kijuttatott vízmennyiség a termőterület leromlásához vezethet, peszticidek kimosódhatnak a talajból ezzel együtt a talaj szerkezet romlása is fennáll, illetve a szikesedés kialakulása. Emiatt fontos a biztonságos és stabil homogén öntözővíz kijuttatására alkalmas öntözőberendezések használata. Kutatási eredményeink alapján a vizsgált VRI technológiával felszerelt lineár öntözőberendezés szórófejeinek kijuttatási egyenletessége homogén, míg a hagyományos lineár esetében jelentős heterogenitás tapasztalható. A VRI hosszú távú használata a szántóföldi körülmények jó minőségének a megmaradása mellette pedig a precíziós mezőgazdaság és precíziós öntözéstechnológiák kialakításához és fejlesztéséhez is biztos alapot nyújt. A VRI alkalmazása kiküszöböli az alul- és túlöntözött területek kedvezőtlen eloszlásának az arányát. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program NKFIH — 1150 - 6/2019 számon támogatta, a Debreceni Egyetem 4. tématerületi programja keretében. IRODALOM Biró S., Apáti F., Szőllősi L., Szűcs /., Kapronczai Szűcs I., Várnái L., Apáti F., Bojtárné Lukácsik M., Bozán Cs., Felkai B. O., Gyalog G., Flamza E., Körösparti./, Pékár F., Székely E., Szőllősi L., Tóth P., Valentinyi K., Varga E. (2011). Az öntözésfejlesztés gazdasági összefüggései. In: Biró S., Kapronczai I., Szűcs I. és Váradi L. (szerk.) Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, pp. 45-74. Bíró T, Takács S., Helyes L., Pék Z. (2019). Precíziós körforgó számyvezeték VRI zónáinak szóráseloszlási vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 99. évf. 3. szám. pp. 5- 13. Boluwade, A., Madramootoo, C., Yari, A. (2016). Application of unsupervised clustering techniques for management zone delineation: Case study of variable rate irrigation in Southern Alberta, Canada. loumal of Irrigation and Drainage Engineering. 142(1): pp. 1-8. Christiansen, E. J. (1941). The uniformity of application of water by sprinkler systems. Agric. Eng.22, pp. 89- 92. Colaizzi, P. D., O'shaughnessy, S. A., Evett, S. R., Mounce, R. B. (2017). Crop evapotranspiration calculation using infrared thermometers aboard center pivots. Agricultural Water Management. 187: pp. 173-189. FAO (2016). AQUASTAT http://www.fao.org/nr/water/aquastat/didyouknow/index3.stm. Lekérdezés időpontja: 2018.12.04. Fiebig, A., Dodd, 1. C. (2016). Inhibition of tomato shoot growth by over-irrigation is linked to nitrogen deficiency and ethylene. Physiologia Plantarum. 156(1): pp. 70-83. González Perea, R., Fernández García, /., Martin Arroyo, M., Rodriguez Diaz, J. A., Camacho Poyato, E., Montesinos, P. (2017). Multiplatform application for precision irrigation scheduling in strawberries. Agricultural Water Management. 183: 194-201 p. Iglesias, R., Ortega, E., Batanero, G., Quintas, L. (2010). Water reuse in Spain: data overview and costs estimation of suitable treatment trains. Desalination 263, pp. 1-10. https://doi.org/10.1016/j.desal.2010.06.038. Irmák, S., Odhiambo, L. O., Kranz, W. L., Eisenhauer, D. E. (2011). Irrigation Efficiency and Uniformity, and Crop Water Use Efficiency. Biological Systems Engineering: Papers and Publications. 451: 8 p. Jolánkai, M., Kassai M. K, Tarnawa, A., Pósa, B., Birkás, M. (2018). Impact of precipitation and temperature on the grain and protein yield of wheat (Triticum aestivum L) varieties. Időjárás. 122(1): pp. 31-40 Karmeli, D. (1978). Estimating sprinkler distribution pattern using linear regression. Transactions of the ASAE, 21: 682-686. Kellis, M., Kalavrouziotis, I.K., Gikas, P. (2013). Review of wastewater reuse in the Mediterranean countries, focusing on regulations and policies for municipal and industrial applications. Glob. Nest J. 15, pp. 333-350.
