Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
76 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám 1. ábra. Mérési pontok bemutatása Figure 1. Presentation of measuring points Az első két mérés során a hagyományos lineár öntözőberendezést, a harmadik mérés esetében pedig VRI technológiával szabályozott lineár öntözőberendezés szórásegyenletességének, valamint intercepció alakulásának a vizsgálatát figyeltük meg. A kukorica átlagosan 45-50 cm magasságú volt mindhárom mérés esetében A hagyományos lineár öntözőberendezés vízkijuttatása egységesen 15 mm, a VRI technológia esetében pedig 10 mm öntözővíz kijuttatással történt. A mérések időpontjában teljes szélcsend volt a területen található automata meteorológiai állomás adatai alapján. A szórásegyenletességet a csapadékmérőkbe kijuttatott öntözővíz mennyiség (mm) adataiból számoltuk. A szórófejek egyenletességi értékeinek a meghatározására a 150 cm magasságban kihelyezett gyűjtőedények vízmennyiségeire az 1. egyenlet alapján számolt Christiansen-féle egyenletességi tényezőt (CUc%) alkalmaztuk (Christiansen 1941), amely elsősorban a szántóföldön használt szórófejek vízkijuttatási egyenletességét jellemzi (Karmeli 1978, Topák és társai 2005): CUc = l(K) i t W,- v| i-l_______ tv, i-l (1) ahol Vi = a csapadékmérőkben felfogott öntözővíz mennyiségek átlaga (mm), Vi = az egyes csapadékmérőkben felfogott öntözővíz mennyiség (mm). A gyakorlatban a CUc% értéknek el kell érnie a minimum 84% - ot, hogy megfelelő szórásegyenletességről lehessen beszélni. A CUc% számítás módszere egyenlő arányban veszi figyelembe az alul- és túlöntözött területeket (Maroufpoor és társai 2010). A vízkijuttatási egyenletesség meghatározására a Christiansen - féle egyenletességi tényező mellett az alulöntözésre különösen érzékeny eloszlási egyenletességet is számítottuk (distribution uniformity, DU%) (2) (Kruse 1978). Egyenletes öntözésről minimum 80% DU% értéknél beszélhetünk (Irmák és társai 2011): DU% = (2) ahol Xi25% = a legszárazabb negyed vízborításának átlaga (mm), Xj = teljes terület vízborításának átlaga (mm) (Biró és társai 2019; Takács és társai 2019). Az egyenletességi tényezők számítása mellett a kijuttatás térbeli eloszlását is vizsgáltuk annak érdekében, hogy lehatároljuk az alul, illetve túlöntözött területeket. A területek lehatárolásához az alulöntözés és túlöntözés határát a kijuttatott öntözővíz mediánjából, maximumából, minimumából és CUc% értékeiből számoltuk. Az alulöntözés határértékét a kijutatott öntözővíz mennyiség médián értékének, valamint a médián és a minimum érték közötti különbség Christiansen-féle egyenletességi tényező módosított értékének különbségéből számoltuk ki: médián - (médián -minimum) x CUc%. Az így kapott érték alatti vízkijuttatás alulöntözésnek minősül. Az túlöntözés határértékét a kijutatott öntözővíz mennyiség médián értékének, valamint a maximum és a médián érték közötti különbség Christiansen - féle egyenletességi tényezővel módosított értékének összegéből számoltuk ki: médián + (maximum - médián) x CUc%. Az így kapott érték feletti vízkijuttatás túlöntözésnek minősül. Az öntözővíz kijuttatás eloszlását Surfer programban krigelési eljárással létrehozott eloszlás és 3D-s térképeken ábrázoltuk, összehasonlítva a hagyományos és a VRI technológiával szabályozott precíziós lineár öntözőberendezés öntözővíz kijuttatásainak az egyenletességét. CHRISTIANSEN - FÉLE EGYENLETESSÉGI TÉNYEZŐ ÉS AZ ELOSZLÁSI EGYENLETESSÉG EREDMÉNYEI A hagyományos lineár öntözőberendezés vizsgálata során a 150 cm magasra kihelyezett csapadékmérőkben felfogott öntözővíz mennyiség átlaga 14,5 ± 4,44 mm volt. A szórófejek szórásegyenletessége CUc% 75,43%, a DU% 74,14%, lett. A kapott % eredmények nem érik el a megfelelőnek számított minimális gyakorlatban használt értékeket, azaz a lineár vízkijuttatása nem egyenletes. A gyenge szórásegyenletesség oka a hagyományos lineár öntözőberendezés régebbi kialakításából és használatából származó szórófejek kopására vezethető vissza. A VRI technológiával felszerelt lineár öntözőberendezés vizsgá
