Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
Kovács Károly: A víz értéke - megfizethető-e a tiszta víz? 71 5. ábra. 1 főre jutó éves pótlási költségek településenkénti szórás értékének település csoportonkénti átlaga Figure 5. The average of the variance of the annual replacement costs per capita per settlement group 6. ábra. Településenkénti fejnehézségi mutatók (Megjegyzés: Kék oszlop: Atlag/Fejnehézségi mutató (opk!5/opk35 aránya), Piros vonal: Atlag/Fejnehézségi mutató (opikl 5/opik35 aránya), Szürke vonal: Atlag/Fejnehézségi mutató (oszvpkl5/oszvpk35 aránya)) Figure. 6. Top-heavy indicators by settlements (Note: Blue bar: Average/Top-heavy ratio (opkl5/opk35 ratio), Red line: Average/Top-heavy ratio (opikl5/opik35 ratio), Gray line: Average/Heading ratio (oszvpkl5/oszvpk35 ratio)) A pótlási szükségletek időbeli eloszlásának egy további markáns jellemzője, hogy a kisebb településeken mind a vízellátást, mind pedig a szennyvíz elvezetését és tisztítását szolgáló infrastruktúra kiépítése egymástól eltérő időpontban, de egy-egy időben koncentráltan történt meg, így azok pótlására is időben koncentráltan van szükség (7. ábra). Az egyes időpontokban jelentkező kiugró értékeket, az adott településen jelentkező egy éven belül megjelenő legmagasabb pótlási szükséglet érték és az 50 éves adatsor átlagértékének hányadosából számolt Kiugró Érték Mutató jellemzi. Ennek alapján megállapítható, hogy az 1 főre jutó pótlási szükségletek tekintetéteben is hátrányosan érintett kistelepüléseken (ahol a díjak még az átlagos pótlási értékekre sem nyújtanak fedezetet) az egyes települések (mint önállón vagyongazdálkodó tulajdonosok, ellátási felelősök) szintjén elkülönítetten jelentkező szélsőségesen magas (az átlagot 30-40 szeresen meghaladó) kiugró értékek az adott település szintjén teljességgel kezelhetetlenné teszik a vagyongazdálkodást (8. ábra). Azt, hogy ez a jelenlegi településekhez rendelt vagyongazdálkodási struktúra nem egyedi eset, és a hazai települések döntő részét érinti a 9. ábra szemlélteti. A településmérettől függően jelentős mértékben eltérő egy főre jutó pótlási, fejlesztési költségek kiegyenlítését és az integrált vagyongazdálkodás és az egységes vízdíj tudná biztosítani. Friss országos kutatási eredmények azt mutatják, hogy erre megvan a társadalmi nyitottság és támogatás, mely bár településmérettől és a vélt vagy valós díj szinttől függően némi eltérést mutat, ugyanakkor országos átlagban 74%-os támogatottságot élvez (MASZESZ 2020) (10. ábra). További pozitív fejlemény, hogy egy friss felmérés eredményei szerint a lakosság 86%-a támogatja a vízvezeték hálózat korszerűsítését még akkor is, ha ez anyagi hozzájárulást követelne mindenkitől, kifejezve ezzel a jövő generáció iránti szolidaritását is (MASZESZ 2020).
