Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
3 Előszó Rendhagyó módon kezdődött a Hidrológiai Közlöny második évszázadának története. Az elmúlt években kialakult negyedévenkénti megjelenés ütemét megtörve a 101. évfolyam egy tematikus Különszám megjelentetésével kezdődött. A jelen lapszámot megelőzve, 2021 februárjában megjelent a 119 oldal terjedelmű Különszám, amelyben valamennyi cikk a vízkonfliktusok témakörét vizsgálta. A kötethez dr. Somlyódy László akadémikus, profeszszor emeritus írt bevezető gondolatokat a vízről, a vízzel való gazdálkodás növekvő kihívásairól. A bevezetőt követően a Különszám összesen 16 szakcikket tartalmaz. Az első cikk rövid áttekintést ad a globális szinten fenyegető vízkonfliktusokról. Major Veronika cikke felhívja a figyelmet arra, hogy innovatív műszaki, intézményi, közgazdasági és jogi eszközök bevezetése és alkalmazása lesz szükséges a vízkonfliktusok kezeléséhez. A Szilágyi Ferenc, Major Veronika szerzőpáros a globális vízkonfliktusok rövid áttekintése után tárgyalja a hazai vízkészleteink főbb jellemzőit és kockázatait, valamint bemutatja az alkalmazható konfliktust megelőző és kezelő eszközöket. Pump Judit nagyszámú megjegyzéssel, jegyzettel ellátott két cikkben is kifejti, hogy a vízzel kapcsolatos konfliktusok megelőzésére, enyhítésére vagy megoldására a jog milyen eszközöket ad, amelyek jó megválasztása nagy jelentőséggel bír. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy a jogi eszközök maguk is hozzájárulhatnak a konfliktusok keletkezéséhez. A következő cikkben Szilágyi Ferenc áttekinti, hogy a társadalmi és az ökológiai (ideértve a természetvédelmet is) vízigények hogyan alakulnak Magyarországon, és a vízhiányos időszakokban ez milyen konfliktusokat okoz. Ezt követi hat rövidebb specifikus cikk, amelyek a vízkárelhárítás (Láng István), felszíni vizek vízminőségvédelme (Varga Pál), a mezőgazdasági vízgazdálkodás (Kolossváry Gábor), a termálvizek hasznosítása (Kerékgyártó Tamás és Tóth György), a vízellátás (Kovács Károly), valamint a települési vízgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése (Füstös András) területén megtörtént vagy lehetséges konfliktusokat elemzik. Charles J. Vörösmarty és szerzőtársai módszert mutatnak be, hogy milyen adatok és azokból származtatott mérőszámok alapján lehet azonosítani, elemezni és térképezni azokat a vízgyűjtő területeket, ahol sok szempontot figyelembe véve vízkonfliktusok alakulhatnak ki. A nemzetközi szerzőhármas a szélesebb nemzetközi szakmai nyilvánosság elérése érdekében angol nyelven is elkészítette a cikket. A szerzők kérésére, és a témával kapcsolatos várható érdeklődésre tekintettel, a kettős megjelenést támogattuk. Híressé / hírhedté vált vízkonfliktust dolgoz fel a következő két cikk. Az elsőben a budapesti Római-part árvízvédelmi rendszere fejlesztésének konfliktusokkal terhelt történetét és tanulságait mutatja be Major Veronika. A másik eset, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer évtizedek óta megoldatlan konfliktusa. JanákEmil tollából származó cikk figyelemre méltó szakmai összegzését adja e komplex műszaki, intézményi, közgazdasági és jogi problémakörnek. Kis András és társai célratörő tömörségű cikkben vázolják fel az alkalmazható közgazdasági eszközöket és azok szerepét a szűkös vízkészletek elosztásában, illetve a vízzel kapcsolatos érdekellentétek kezelésében. Ezúton is szeretném megköszönni Major Veronikának kimagasló munkáját, aki kezdeményezője, majd szervezője volt a Különszámnak, és aki ezeken felül több cikk szerzőjeként is hozzájárult a kiadványhoz. Ugyancsak köszönöm Ijjas István professzor úrnak a lektori munkáját, amelynek során értékes tanácsokat adott a cikkek szerzőinek, elősegítve ezzel a cikkek szakmai pontosságának és minőségének növelését. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm a Szerzőknek, hogy a Hidrológiai Közlöny nevében küldött felkérést elfogadták, és elkészítették szakterületük vízkonfliktusait érintő elemző cikkeiket. Azt gondolom, hogy a Különszám átfogó képet ad és jó segítséget nyújt a vízügyi szakma különböző területein dolgozó szakembereknek a vízkonfliktusok komplex kérdéseire. A cikkek számos ajánlást is tartalmaznak mind a döntéshozók, mind a gyakorló szakemberek számára, amelyek megvalósítása segítséget tud adni a vízkonfliktusok kezelésében. A Magyar Hidrológiai Társaság internetes honlapjáról letölthető, illetve az MHT Titkárságától megrendelhető nyomtatott Különszámot ajánlom mindazoknak, akik mélyebb ismereteket kívánnak szerezni a vízgazdálkodás komplex összefüggéseiről, amelyek érintik ennek jogi, szabályozási, intézményi, műszaki és társadalmi vetületét. És most néhány szó a jelen lapszámról, ezen történelmi 101. évfolyam, a Hidrológiai Közlöny remélhetően teljessé váló második évszázadának tervszerinti első számáról. E lapszámban nyolc szakcikk jelent meg, amelyek a vízépítés, a hidrológia, valamint a hidraulika témakörében íródtak. Rácz Tibor és Kisely Tamás, mint az MHT Vízépítési szakosztályának vezetői, áttekintést adnak a szakosztály fél évszázados tevékenységéről, bemutatva a magyarok Kárpát medencében történt letelepedése előtti időktől napjainkig megvalósult jelentősebb vízépítési tevékenységeket, valamint hogy milyen tevékenységet folytatott az 1964-ben megalakult Vízépítési szakosztály, miként segítette a vízépítési szakma fej lődését hazánkban.
