Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
14 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám gazdag ország vagyunk, de a saját területi lefolyásból csak 600 m3/fö/év víz jön le, ami már stresszküszöb alatti (lásd: 6. ábra). További gond, hogy a vízhálózat ritka, a mesterséges elosztás pedig nehéz és költséges (Somlyódy 2018). Ráadásul jelentős térbeni változékonyság (Alpokalja kontra Homokhátság és Nyírség). Erre jön rá a vízigény növekedés és az éghajlatváltozás. Ugyanakkor jelentős vízmennyiség átfolyik az országon hasznosítás nélkül. A fenti számok is mutatják, hogy a felszín alatti vizek jelentősége milyen nagy az országban. Többféle típus fordul elő: karsztos, hasadékos, porózus kőzetek, hegyvidéki mozaikos jellegű, vastag medenceüledékek és folyók melletti sekély kavicsteraszok, hideg, langyos és termálvizek. Kiemelkedőnek számítanak a hévíz és ásványvíz előfordulásaink. Azonban nem jár mindenhol együtt jelentős megújuló készlettel, márpedig hasznosítás szempontjából a megújuló készlet a legfontosabb. Nem engedhető meg a Minőség Az OVGT2 (2015) szerint az 1 078 felszíni víztest 87%-ról állt rendelkezésre ökológiai állapotértékelésre alkalmas adat. Felszíni vizeink ökológiai állapota a vízfolyásokra és állóvizekre vonatkozó biológiai, fizikai-kémiai, - kiváló állapot esetén - hidromorfológiai információi tekintetében 9 %-ban mutatott kiváló és jó állapotot/potenciált és 77%-ban igényel a jó állapot/potenciál elérése érdekében valamilyen típusú intézkedést (vagyis nem volt jó állapotú/potenciálú). A víztestek 11 %-a adathiány miatt nem került minősítésre. Azok az időszakos vízfolyások, amelyek a vegetációs periódusban rendszeresen kiszáradnak és emiatt adathiányosak, vagy az adott biológiai minősítő elem a monitoring szempontjából nem releváns, nem alkalmazható minősítés (a 7. ábrában nam = nem alkalmazható minősítés) jelzést kaptak. (Megjegyzendő, hogy amikor e sorokat írjuk, az OVGT2 soron következő felülvizsgálata is elkészült már, de azt még nem hagyták jóvá, ezért azt itt nem tárgyaljuk.) fenntarthatóság elve miatt tartós vízszintsüllyedéssel járó felszín alatti vízkivétel. A természetes megújuló vízkészlet forrása a beszivárgó csapadékvíz és a felszíni vizekből történő utánpótlódás (Simonffy 2002, 2003, 2011). Felszíni vizek Mennyiség A felszíni vízkészlet 95%-a külföldről származik (114 km3/év, ill. 3 600 m3/s), és három nagy folyón keresztül távozik a hazánkra hullott csapadékból lefolyó vizekkel együtt (120 km3/év, ill. 3 780 m3/s). Összességében több víz távozik az országból, mint amennyi az ország területére érkezik, de rosszak a tározási lehetőségeink és így nehéz nagyobb mennyiségű vizet visszatartani az ország területén. A fentiek miatt Magyarország vízkészlet-gazdálkodása nagymértékben kiszolgáltatott helyzetben van az alvízi jelleg és az ebből adódó mennyiségi és szennyezettségi kockázatok miatt (6. ábra). ■ kiváló njó □ mérsékelt □ gyenge ■ rossz □ adathiány rínám 7. ábra. A felszíni víztestek ökológiai állapota a víztestek aránya szerinti megoszlásban (Forrás: OVGT2 2015) Figure 7. Results of the ecological classification ofHungarian river water bodies in percent of total (Source: OVGT2 2015) A felszíni vizekkel kapcsolatos kockázatok A WWF által üzemeltett Water Risk Filter adatbázis a vízzel kapcsolatos kockázatokat mutatja be. A Water Risk Filter 5.0 már 2019-es adatok alapján 2030-ra és 2050-re 4,5 27,4 0 8 123,0 6. ábra. Magyarország folyóvizeinek sokéves átlagos hozamai m3/s-ban (Forrás: OVF 2015) Figure 6. Multiannual water discharge of Hungarian rivers in m3/s (Source: OVF 2015)
