Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
7 NÉZZÜNK A JÖVŐBE! Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által megfogalmazott a Fenntartható Fejlesztési Célok (SDG) közül az SDG 6 (Clean water and sanitation) 2030-ra célul tűzte ki mindenki számára a biztonságos ivóvízhez való hozzáférést és a megfelelő higiéniai viszonyok meglétét. Mindemellett 2050-re valószínűleg legalább minden negyedik ember él majd olyan országban, amelyet krónikus vagy ismétlődő vízhiány fenyeget, valamint a vízzel kapcsolatos Major Veronika: Fenyegető vízkonfliktusok térben és időben problémák korlátozzák az élelmiszer- és energiatermelést, veszélyeztetve a globális élelmiszerpiacokat és gátolva a gazdasági növekedést. Az Oregon Állami Egyetem Transboundary Freshwater Dispute adatbázisa mintegy 2 000 eset feldolgozása alapján mutatja be azokat a térségeket, melyek a határon átnyúló vízgyűjtők miatt konfliktusra hajlamosak (J. ábra) (Newsecuritybeat 2015). 4. ábra. A vízkészletek szűkössége által kiváltott konfliktus területei (The Guardien 2014) Figure 4. Areas of conflict caused by water scarcity (The Guardien 2014) Az események számát a kék árnyalatok jelzik - minél sötétebb a kék, annál több határokon átnyúló eseménnyel számolhatunk. Ez az ábra lényegében a nemzetközi vízgyűjtők „forró” listája. A vízgyűjtőkhöz rendelt körök a vitára okot adó események összes számát jelzik. A körméret azonban nem jelent automatikusan konfliktusveszélyt, mivel egyes vízgyűjtők esetében a határokon átnyúló együttműködések és a diplomáciai eszközök lehetővé teszik a megoldást. A Duna vízgyűjtőjében az ábrán látható „ellenséges” eseményeket valójában elfojtják az európai integrációval kapcsolatos erős együttműködési eszközök. Hasonló a helyzet Észak-Amerikában is, ahol Kanadában, az Egyesült Államokban és Mexikóban számos, vitára okot adó vízgyűjtő található, ám a jó együttműködés miatt kicsi a valószínűsége erőszakos konfliktusok kialakulásának (Newsecuritybeat 2015). A Reuters, egy amerikai hírszerzési elemzésre hivatkozva kiemelten veszélyeztetett gócpontként nevesíti Dél- Ázsiát, a Közel-Keletet és Eszak-Afrikát magában foglaló területeket (4. ábra) (Reuters 2012). MIT TEHETÜNK? A konfliktus helyzet megelőzésére, a feszültség csökkentésére vagy oldására jól megválasztható műszaki, gazdasági, intézményi, politikai és jogi eszközök állnak rendelkezésre. Ezen eszközök, de leginkább ezek kombinációja vezethet egy konfliktus feloldásához. A Strategic Foresight Group (SFG) 148 ország 205 megosztott vízgyűjtőjén végzett tanulmánya (Blue Peace Bulletin 2019) arra a következtetésre jutott, hogy a béke kulcsa az együttműködési készségben rejlik. Vagyis a jó hír az, hogy a konfliktus forrásának megléte nem feltétlenül vezet a konfliktus kibontakozásához. A Duna vízgyűjtője és az évszázados hagyománnyal bíró együttműködés jó példa az integrált vízgazdálkodásra és az országhatárokon átnyúló együttműködés sikerességére. Bár az Európai Unió és tagállamai rendelkeznek a világ egyik legkiterjedtebb és legösszehangoltabb nemzetközi vízpolitikai irányítási rendszerével, mégis számos strukturális hiányosság azonosítható. Kritikus sérülékenységi tényezővé válhat a vízkészlet-gazdálkodás szabályozásának 3. ábra. Vízkonfliktusra hajlamos területek (Newsecuritybeat 2015) Figure 3. Areas prone to water conflict (Newsecuritybeat 2015)
