Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
39 Garai József: A klasszikus Terzaghi-féle globális egyensúlyi feltételek érvényességi határa Nagy L. (2014). Buzgárok az árvízvédelemben. Országos Vízügyi Főigazgatóság. ISBN 978-963-12-0319-6. Pap. M., Mahler. A. (2019) Comparison of Different Empirical Correlations to Estimate Permeability Coefficient of Quaternary Danube Soils, Periodica Polytechnica Civil Engineering, 63(1), pp. 25-29. Preene, M., Roberts, T.O.L., Powrie, W., and Dyer, M. (2016). Groundwater control: Design and practice. Second Edition, CIRIA Report C515. London: CJR1A. ISBN: 978-0-86017-755-5. A SZERZŐ GARAI JÓZSEF a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán 1974-ben végzett üzemmérnökként, építőmérnöki diplomáját 1984-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd föld és űrtudományokból MSc diplomát szerzett az USA-ban (State University of New York). PhD fokozatát a Florida International University-n végzett kutatásaiért kapta. Szakmai pályafutása a KÖVIZIG-nél kezdődött, majd talajmechanikus tervező az FTV-nél. Ezt követően tanársegéd az Ybl Miklós Főiskolán, majd az Egyesült Államokban eltöltött több mint húsz év alatt gyémántok optikai vizsgálatával, az olvadás fizikai folyamatával és nagynyomású kísérletekkel foglalkozott. Visszatérve Magyarországra a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán a Mechanika és Tartószerkezetek Tanszéket vezette. Jelenleg egyetemi tanár a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építőmérnöki Tanszékén, ahol geotechnika tárgyakat oktat. Történeti kiegészítés TERZAGHI ÉS FILLUNGER VITÁJA A TALAJMECHANIKA LEGFONTOSABB EGYENLETÉRŐL A talajmechanika legfontosabb egyenletének Terzaghi hatékony feszültségek meghatározására adott összefüggését tartják. A hatékony feszültség a szemcséről-szemcsére átadódó feszültség, mely közvetlenül nem mérhető, hanem a talajra ható külső teljes feszültség és a folyadékban (víz) lévő feszültség különbözeiéként számítható: a’ = o - u formában, ahol, o’ a hatékony feszültség, a a teljes feszültség, és u a vízben keletkező feszültség, amit semleges feszültség néven ismer a szakirodalom. Az egyenlet ideális feltételek mellett igaz, amikor mind a folyadékot, mind a szilárd testeket összenyomhatatlanak feltételezi, ozmotikus hatás, adszorpció, szemcsék közötti elektromos hatások stb. nincsenek figyelembe véve. Az egyenlet geotechnikai alkalmazása esetén ezeknek a hatásoknak nincs gyakorlati jelentősége, ezért az egyenlet szinte korlátozás nélkül használható. Az egyenlet Terzaghi nevét viseli, de kevesen tudják, hogy eredendően Fillunger kutatásaira épül, aki szintén a bécsi Technische Hochschule (a mai Bécsi Műszaki Egyetem jogelődje) geotechnika professzora volt. Az talán még kevésbé ismert, hogy az egyenletet kísérleti eredmények alapján adta meg Terzaghi, és ennek az empirikus összefüggésnek máig sincs fizikai törvényekkel alátámasztott magyarázata. Paul Fillunger 1913-ban elméleti alapon javasolta azt, hogy a folyadékok nyomásának nincs hatása a szemcsés szilárd granulátumok szilárdságára. Ezt a feltételezést 1914-15-ben kísérletekkel ellenőrizte, és igaznak találta. Terzaghi, aki szintén a bécsi egyetem professzora volt, jól ismerhette Fillunger korábbi munkáit, az egydimenziós konszolidáció leírásához adaptálta Fillunger ereményeit, bevezetve a hatékony feszültség fogalmát 1923-25-ben. Fillunger 1936-ban publikált egy pumflettet, melyben elméleti alapon mutatott rá Terzaghi egyenletének hibáira, amelyben ki is figurázta az empirikus összefüggés szerzőjét. Kemény levélváltások után Terzaghi kérte a rektort, hogy indítson hivatalos vizsgálatot az ügyben. A Fegyelmi Tanács (Disciplinary Board) az akkor már világhírnévnek örvendő Terzaghinak adott igazat, melynek hírére Fillunger feleségével együtt, kinyitva a gázcsapot, öngyilkosságot követett el. A történeti áttekintést, valamint a két szerző publikációinak listáját de Boer könyvében találhatják meg angol nyelven. Terzaghi egyenlete elméletileg máig sem igazolt. IRODALOM de Boer, R. (2005). The Engineer and the Scandal. Springer-Verlag Berlin Heidelberg. ISBN 978-3-540-27303-5. Készítette: Dr. Garai József, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Építőmérnöki Tanszék.
