Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
24 Mindebből levonható a következtetés, hogy a parti szűrésű vízbázisok oxigénháztartásának változása közvetlenül nem ad információt azok működésére, hatékonyságára. Ez a paraméter csak olyan esetben adhat támpontot, ahol a parti szűrt víz arány kiemelkedően magas (90% körüli vagy afeletti) és a kutakban megjelenő oldott oxigén párhuzamba állítható a felszíni víztest oxigén koncentrációjával. ÖSSZEFOGLALÁS A parti szűrésű vízbázisok természetes folyamatokon alapuló rendszerek, amelyek nagy hatékonysággal képesek a felszíni vízre jellemző szennyezőanyagok koncentrációjának csökkentésére. E folyamatok jelentős részben mikrobiológiai szervezetek működésén alapulnak, amelyek aerob szervezetek, tehát életműködésükhöz oldott oxigén jelenléte szükséges. Az éghajlatváltozás a szélsőségessé váló időjáráson keresztül hatással van folyóink vízjárására és hőmérsékletére, azaz tulajdonképpen a parti szűrésű vízbázisok peremfeltételeire. Több korábbi kutatás mutatott rá arra, hogy a környezeti körülmények változása kockázatot jelenthet a parti szűrésű vízbázisok stabil működésére. Ez egyes helyeken a vízbázis oxigénháztartásának közvetlen vizsgálatával vagy modellezésével igazolható volt. Az általam vizsgált bajai parti szűrésű vízbázis termelőkútjaiban az oldott oxigén a kutatás időszakában nem jelent meg. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a parti szűrés Baján ne működne megfelelően. Az oldott oxigén koncentrációjának változása olyan vízbázisok esetén nyújthat választ a parti szűrés hatékonyságára, ahol a szűrt víz aránya jelentős, 90% felett. Ez főleg olyan helyeken fordul elő, ahol a vízbázis szigeten létesült, így minden irányból felszíni víz beszivárgása jellemző, a háttérvíz aránya pedig minimális. Hazánkban erre a Szentendrei-szigeten van példa, a parti szűrésű vízbázisaink többsége azonban part mentén létesült. A jövőre nézve célszerűnek tartom a hazai vízbázisok rendszeres vizsgálatát, különösen a parti szűrt víz arányára vonatkozóan. A legfrissebb kutatások alapján hazánkban az éghajlatváltozás hatása elsősorban a szélsőségessé váló csapadékeloszlásban és az átlaghőmérséklet emelkedésében tapasztalható, ami különböző módokon, de megnövekedett terhelést jelent vízbázisainkra (Goda 2019). Az eddigi kutatások alapján a parti szűrés akkor működik a leghatékonyabban, ha a felszín alatti aerob/anaerob tér aránya megfelelő. Az oldott oxigén csökkent koncentrációja miatt az aerob zóna mérete és aránya is csökkenhet, ezáltal egyes szennyezőanyagok eltávolítása elégtelenné válhat. A felszíni víztest extrém alacsony vízállása esetén a szűrési idő túlságosan hosszú lehet, tartósan anaerob állapot alakulhat ki a szűrőközegben. Egy árvízi elöntés esetén pedig a túl rövid szűrési út és idő okozhat problémát a patogén mikrobiológiai szervezetek elégtelen eltávolításával. A hazai ivóvízellátás jelentős részét biztosító parti szűrésű vízbázisok stabil, jól működő rendszerek. Ezt a stabilitást a jövőben is meg kell őrizzük, a lehetséges kockázati tényezők és szcenáriók számbavételével és az azokra történő átgondolt felkészüléssel. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-3-II-NKE-7 kódszámú új nemzeti kiválóság programjának szakmai támogatásával készült. IRODALOMJEGYZÉK Deák J., Fórizs I., Kármán K., Süveges M. (2011). Ásványvizeink eredetének eredetiségének és védettségének vizsgálata. Bányászat. 81. Deák J, Hertelendi E., Süveges M., Barkóczi Z, Demes Z. (1992). Partiszűrésű kutak vizének eredete trícium koncentrációjuk és oxigén izotóparányaik felhasználásával. Hidrológiai Közlöny, 72. évf. 4. szám, pp. 204-210. Eckert, P., R. Lamberts, C. Wagner (2008). The impact of climate change on drinking water supply by riverbank filtration. Water Science & Technology: Water Supply, 8(3), 319-324. Goda Z. (2019). Az éghajlatváltozás lehetséges hatásai a parti szűrésű vízbázisokra. Műszaki Katonai Közlöny, 29(1), 185-194. doi:10.32562/mkk.2019.1.15 Henzler, A. F., J. Greskowiak, G. Massmann (2016). Seasonality of temperatures and redox zonations during bank filtration - A modeling approach. Journal of Hydrology, 535, 282-292. doi: https://doi.org/10.1016/j .jhydrol.2016.01.044 Hiscock, K. M., T. Grischek (2002). Attenuation of groundwater pollution by bank filtration. Journal of Hydrology, 266(3), 139-144. doi: https://doi.org/10.1016/S0022-1694(02)00158-0 Hoffmann L., Lakatos M. (2017). Az éghajlatváltozás hatása az intenzív csapadékok alakulására. Légkör, 61(3), 136-138. Kármán K, Maloszewski P., Deák J., Fórizs L, Szabó C. (2014). Transit time determination for a riverbank filtration system using oxygen isotope data and the lumped-parameter model. Hydrological Sciences Journal, 59. doi: 10.1080/02626667.2013.808345 KSH (2018). A felszín alóli víztermelés víztípusok szerint (1985-). KSH (2020). A magyarországi folyók jellemző vízminőségi értékei. Rácz I. (2011). Vízkémia II. Budapest: Szent István Egyetem. Salamon E., Goda Z. (2019). Coupling Riverbank Filtration with Reverse Osmosis May Favor Short Distances between Wells and Riverbanks at RBF Sites on the River Danube in Hungary. Water, 7/(1), 113. Schoenheinz, D., T. Grischek (2011). Behavior of Dissolved Organic Carbon During Bank Filtration Under Extreme Climate Conditions. Paper presented at the Riverbank Filtration for Water Security in Desert Countries, Dordrecht. Sharma, L., J. Greskowiak, C. Ray, P. Eckert, H. Prommer (2012). Elucidating temperature effects on Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám
