Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
16 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám Science 341(6147), 752-758. dói: 10.1126/science. 1236281. Földművelésügyi Minisztérium (2004). Stockholmi Egyezmény, https://vegyianyag.kormany.hu/stockholmiegyezmeny. A letöltés dátuma: December, 2018. Hideg E., Mihók B., Gáspár J, Schmidt P., Márton A., Fabók V., Bálái A. (2019). Környezeti jövőkutatás - Magyarország 2050. Tihany: Ökológiai Kutatóközpont. https://mta.hu/data/dokumentumok/HIDEG_es_mtsai_20 19_Komyezeti_jovokutatas_Magyarorszag_2050_final_ webl .pdf Iqbal M., Syed J. H., Katsoyiannis A., Malik R. N., Farooqi A., Butt A., Li J., Zhang G., Cincinelli A., Jones K. C. (2017). Legacy and emerging flame retardants (FRs) in the freshwater ecosystem: A review. Environ Res. 152, 26—42. doi: 10.1016/j.envres.2016.09.024. Ivankovic T., Hrenovic J. (2010). Surfactants in the environment. Arh. Hig. Rada Toksikol. 61(1), 95-110. doi: 10.2478/10004-1254-61-2010-1943. Kahl S., Kleinsteuber S., Nivala J., van Afferden M., Reemtsma T. (2018). Emerging Biodegradation of the Previously Persistent Artificial Sweetener Acesulfame in Biological Wastewater Treatment. Environmental Science & Technology 52(5), 2717-2725. doi: 10.1021 /acs.est.7b05619. KniszJ., Karches T. (2020). A szerves mikroszennyező anyagok eltávolítása a szennyvíztisztítás során. In: Szerves mikroszennyezők a vizekben, Knisz J. (ed.), pp.85-105. https://tudasportal.uni-nke.hu/tudastarreszletek?id=l 23456789/16173 Knisz J., Vadkerti E. (2020). A szerves mikroszennyezők előfordulása, sorsa, hatása a környezetben. In: Szerves mikroszennyezők a vizekben, Knisz J. (ed.), pp.47-84. https://tudasportal.uninke.hu/tudastar-reszletek?id= 123456789/16173 Knisz ./, Vadkerti E., Mátrai /.. Goda Z. (2020a). A szerves mikroszennyező csoportok részletes bemutatása. In: Szerves mikroszennyezők a vizekben. Knisz J. (ed.). pp.217-361. https://tudasportal.uni-nke.hu/tudastarreszletek?id= 123456789/16173 Knisz J., Vadkerti E., Mátrai Goda Z, Salamon E.} Karches T, L. V. (2020b). Szerves mikroszennyezők a vizekben. Knisz J. (ed.). Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 371 p. https://tudasportal.uni-nke.hu/tudastarreszletek?id= 123456789/16173 Kobayashi J., Imuta Y, Komorita T, Yamada K, Ishibashi H., Ishihara F., Nakashima N., SakaiArizono K, Koga M. (2015). Trophic magnification of polychlorinated biphenyls and polybrominated diphenyl ethers in an estuarine food web of the Ariake Sea, Japan. Chemosphere 118, 201-6. doi: 10.1016/j .chemosphere.2014.08.066. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. (2009). Nemzeti POP Intézkedési Terv A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) csökkentését célzó intézkedések. Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Nilsen E., Smalling K, Ahrens L., Gros M., Miglioranza K, Pico Y, Schoenfuss H. (2019). Critical Review: Grand Challenges in Assessing the Adverse Effects of Contaminants of Emerging Concern on Aquatic Food Webs. Environmental Toxicology and Chemistry 38(1), 46-60. NORMAN Network, https://www.norman-network.net. A letöltés dátuma: December, 2018. NORMAN Network. NORMAN List of Emerging Substances. https://www.normannetwork.net/?q=node/81#sub5. A letöltés dátuma: December, 2018. Nzila A. (2013). Update on the cometabolism of organic pollutants by bacteria. Environ Pollut 178, 474- 82. doi: 10.1016/j.envpol.2013.03.042. Petrie B., Barden R., Kasprzyk-Hordern B. (2015). A review on emerging contaminants in wastewaters and the environment: current knowledge, understudied areas and recommendations for future monitoring. Water Res 72, 3- 27. doi: 10.1016/j.watres.2014.08.053. RiBaTox (2018) Guide to Tools and Services for River Basin Toxicants (Version 2018). https://solutions.marvin.vito.be/. A letöltés dátuma: April, 2020. Ruhi A., Acuna V.. Barceló D., Huerta B., Mor J.-R., Rodriguez-Mozaz S., Sabater S. (2016). Bioaccumulation and trophic magnification of pharmaceuticals and endocrine disrupters in a Mediterranean river food web. Science of The Total Environment 540, 250-259. doi: https://doi.Org/l 0.1016/j.scitotenv.2015.06.009. Sauve S., Desrosiers M. (2014). A review of what is an emerging contaminant. Chem Cent J 8(1), 15. doi: 10.1186/1752-153X-8-15. Schiedek D., Sundelin B., Readman J. W., Macdonald R. W. (2007). Interactions between climate change and contaminants. Mar Pollut Bull 54(12), 1845-56. doi: 10.1016/j .marpolbul.2007.09.020. Schmitt-Jansen M., Bartels P., Adler N., Altenburger R. (2007). Phytotoxicity assessment of diclofenac and its phototransformation products. Anal Bioanal Chem 387(4), 1389-96. doi: 10.1007/s00216-006-0825-3. Scholz N. (2016). Setting criteria on endocrine disruptors. Follow-up to the General Court judgment. European Parliamentary Research Service. Singh R. (2017). Biodegradation of xenobiotics- a way for environmental detoxification. International Journal of Development Research 7(07), 14082-14087. Siracusa J. S., Yin L., MeaselE., LiangS., YuX. (2018). Effects of bisphenol A and its analogs on reproductive health: A mini review. Repród Toxicol 79, 96-123. doi: 10.1016/j. reprotox.2018.06.005. SOLUTION Project. https://www.solutionsproject.eu/project/. A letöltés dátuma: April, 2020. UN Environment Program (2017). Stockholm Convention on Persistent Organic Pollutants (POPS) Texts and Annexes. Secretariat of the Stockholm Convention (SSC), A letöltés dátuma: May, 2020.
