Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám északi féltekén az északabbi országoknál eddig nem jellemző betegségek, paraziták megjelenésére is egyre inkább számítani lehet, pl. malária, amőbiázis. Demográfiai változások, népességnövekedés hatása A demográfiai változások jelentős szerepet játszanak a jövőbeni szerves mikroszennyező kibocsátásban. Az előrejelzések azt vetítik előre, hogy az elkövetkező 40 évben viszonylag állandó lesz a népességszám Európában, azonban összetétele eltolódik az idősebb korosztály felé, így azok a betegségek, amelyek az idősebbeket érintik fokozódnak, ezáltal az azok kezelésére szánt gyógyszerek mennyisége is, melyek maradványai a vízi és szárazföldi ökoszisztémákat károsíthatják. Bár Európa népessége jelentősen nem fog változni, ugyanez a Föld népességére nem mondható el. A jelenlegi 7,7 milliárdról 9,7 milliárdra fog nőni a népesség 2050-re (Búnké és társai 2019), melynek ellátását csak a növekvő mezőgazdasági és az állattenyésztési teljesítménnyel lehet majd biztosítani, melyek jelenleg is komoly szerves mikroszennyező kibocsátók. A vízhiány miatt a szennyvíz újrahasznosításával lehet az öntözést megoldani, mely megfelelő kezelés hiányában növeli a mikroszennyező kibocsátást és a terményekbe jutásával a táplálékláncba kerülésüket. Ehhez hozzáadódik a megváltozott klímából adódó új kártevők, állatbetegségek megjelenése, melyek újabb peszticidek, gyógyszerek felhasználását igénylik, melyek maradványai végül szintén a vízi környezetbe kerülnek. •08 N C E 2 Kít/vetlcn hutás S/ára/sán Áradások közvetett hatás Társadalmi változás Fgc»*ségQgvi állápul Társadalmi. gazdasági hrlyzrt Népcgés/ségUgs infrastruktúra Rgészségügyi hatás Mentális betegségek Szív-, érrendszeri betegségek Fertőző betegségek Légúti betegségek T 2. ábra. Egészség és klímaváltozás (Forrás: Watts és társai 2015) Figure 2. Health and climate change (Source: Watts et al. 2015) Technológiai változás A technológiai fejlődés számos szektorban nagyon gyorsan zajlik, melyek jelentős része új kémiai anyagok felhasználását is jelenti. A technológiai fejlődés eredménye volt az 1940-től gyártott per- és polifluorozott alkilezett (PFA) vegyületek, amelyeket tapadásmentes felületek kialakítására, pl. serpenyők bevonatához, ruházat vízlepergető rétegének kialakítására használták. A két legnagyobb mennyiségben gyártott vegyületről, a perfluor - oktánsavról (PFOA) és a perfluor-oktán szulfonátról (PFOS) kiderült, hogy rendkívül perzisztensek mind a környezetben, mind az emberi szervezetben és káros hatásúak az emberi egészségre (EPA). Ez a két vegyület 2009-ben felkerült a Stockholmi Egyezmény perzisztens szerves szennyezők listájára. Kiküszöbölésükre kezdtek el ún. helyettesítő PFA vegyületeket gyártani, mint pl. a GenX-et, amelyről még nagyon kevés információval rendelkezünk. A Genx-et 2009. környékén kezdték el gyártani, először 2015-ben, majd azóta több országban detektálták a felszíni vizekből. Az előzetes vizsgálatok alapján kevésbé tűnik toxikusnak, és kevésbé bioakkumulálódik, mint a PFOA és PFOS vegyületek, valamint még nem mutatták ki biológiai mintákból, azonban perzisztens jellege és az élővilágra gyakorolt potenciálisan káros hatása aggodalomra ad okot (Xiao 2017). Hasonló történt a biszfenol-A (BPA) esetében. A biszfenolok gyártása 1891-ben kezdődött és 1936- ban már leírták, mint szintetikus ösztrogént. Bár gyógyszerként nem került piacra, az 1950-es évek elején elkezdték használatát epoxigyanták gyártása során, majd 1957- ben a polikarbonát gyártásban (Vogel 2009). Az 1970-es évre már az USA szinte minden iparágában, közvetve vagy közvetlenül jelen voltak az epoxi gyanták, pl. konzervek belső borításán, fogtömésekben, padlóborításokban, hőpapírokban, valamint a polikarbonátok is széles körű
