Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
3 Előszó WßP~~~A Hidrológiai Közlöny 101. évfolyam (2021) 4. számban megjelenő szakmai I cikkek ismét változatos témákat tárgyalnak, kezdve a klímaváltozás fel” I színi és felszín alatti vízminőségre -:«• gyakorolt hatásától a különböző hidra-I ulikai (szivárgáshidraulikai, buzgár- W képződés és hidraulikus talajtörési és sekélyvízi hullámok számítási) kérdéseken át a nevezetes épületek építéskori, illetve felújítási munkálatainak hidrogeológiai problémájáig. Knisz Judit és Vadkerti Edit szerzőpáros cikke tárgyalja a szerves mikroszennyezők antropogén hatásra felszíni vizekbe kijutásának módjait, a klímaváltozás hatását a szennyezőanyagok szállítására, valamint a különböző ökoszisztémák közötti áramlásokra. Bemutatja a hatásokra létrejövő lehetséges átalakulásokat, valamint összegzi az Európai Unió által támogatott SOLUTION project megállapításait arról, hogy milyen lehetőségek mutatkoznak a jövőbeni mikroszennyezők kezelésére a vízgyűjtőkön. Szintén a klímaváltozás vízminőségre gyakorolt hatását vizsgálta Goda Zoltán, aki mérései alapján elemzi az oldott oxigén koncentrációjának változását parti szűrésű vízbázisokban. A tanulmány egy 11 hónapon át folytatott kutatómunka eredményeit foglalja össze, amely a Duna folyó és a bajai parti szűrésű vízbázis termelőkútjaira jellemző oxigénviszonyainak feltárására irányult. A kutatása során a 82H és a S'H, valamint a 8I80 és 8160 stabil izotópok arányának vizsgálatával sikerült meghatároznia a kutakban a parti szűrt víz arányát is. Az eredmények kimutatták, hogy a vizsgált kutak vize 60- 80%-ban felszíni víz eredetű. Ebből azt a következtetést vonta le a szerző, hogy a parti szűrésű vízbázisok oxigénháztartásának éghajlatváltozási szempontú vizsgálata csak olyan esetekben adhat információt azok működésére, ahol a szűrt víz aránya kiemelkedően magas, és az oldott oxigén fogyása, valamint a mikrobiológiai szervezetek működése között egyértelmű korreláció állítható fel. Magyarország közüzemi vízellátása több mint 90%ban felszín alatti vízkészletekre telepített termelőkutakból történik. A termelőkutak hidraulikai méretezésének, modellezésének fontos lépése a modellezési eredmények érvényességének bizonyítása. Erre mutat be kisminta kísérleti eredményeket és azok próbaszivattyúzással történő ellenőrzését Farkas Dávid cikke. Garai József a Hidrológiai Közlöny 101. évf. (2021) 2. számában megjelent hidraulikus talajtörés kialakulásának feltételeit bemutató cikkét folytatva, ebben a számban két cikket is megjelentet. Az elsőben vizsgálta a Terzaghi-féle globális egyensúlyi feltételek érvényességi határát a buzgárok kialakulásának szempontjából. A cikk végén a szerző egy rövid írásban egy szakmatörténeti érdekességet is megoszt az olvasókkal, amikor bepillantást nyújt a két kiemelkedő és nagytermészetű tudós, Terzaghi és Fillunger vitájáról a talajmechanika legfontosabb egyenletével kapcsolatban. Ezt követően Garai József második cikkében a hidraulikus talajtörés komplex kritériumait fogalmazza meg, amikor az elméleti összefüggésekből levezetett lokális talajtörés egyensúlyi feltételeit hasonlítja össze korábbi laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel. Az eredmények alapján választ keresett arra, hogy a talaj hány százalékának kimosódása vezethet buzgár kialakulásához. Nagy Eszter Dóra és Szilágyi József szerzőpáros cikke a közepes méretű hazai vízgyűjtőkről történő összegyülekezés hidrológiai vizsgálatával foglalkozik. Alapvetésük, hogy a napinál rövidebb összegyülekezési idővel rendelkező kisebb vízgyűjtők hidrológiai modellezéséhez nélkülözhetetlen a napinál részletesebb hidrometeorológiai idősorok rendelkezésre állása. Sajnálatos módon jelenleg az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hálózatához tartozó állomások idősorai nem érhetőek el ingyenesen még kutatási célra sem. így a szerzők alternatív megoldást kerestek, és megvizsgálták, hogy az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) reanalízis adatai alkalmasak lehetnek-e erre a célra. Vizsgálatuk alapján megállapították, hogy az ECMWF reanalízis adatok közvetlenül nem hasznosíthatók hosszútávú hidrológiai modellezésre, ezért a reanalízis idősorok hibakorrekciója mindenképp javasolt. Műemlék építmények felújítása, turisztikai fejlesztése során gyakran felmerülnek történeti hidrogeológiai, építőanyag bányászati, valamint aktuális építéshidrológiai, mérnökgeológiai és vizes vonatkozású kőzetmechanikai, geotechnikai kérdések. Szlabóczky Pál tanulmányában az Egri Bazilika és a Bélháromkúti Apátsági Templom és Kolostor példáján mutatja be azokat az ismereteket, amelyek jól szolgálják a műemlékek felújításánál rendelkezésre álló, de elégtelen geomérnöki adatok spekulatív pótlásának lehetőségeit, és rámutat az ilyen sokrétű természeti-műszaki feladatok megoldásához nélkülözhetetlen szakmai és baráti kapcsolatok kutatástörténetijelentőségéreis. A Hidrológiai Közlöny fő célja a vízzel és vízgazdálkodással kapcsolatos magas szintű szakmai ismeretek elsősorban magyar nyelven történő közzététele, a kapcsolatos tudás bővítése szakmai továbbképzés és oktatás céljából. Ezen elv alapján Hajar Alshoufi eredetileg angol nyelven benyújtott kéziratát sikerült magyar nyelven megjelentetni, köszönhetően kollégái fordítási segítségének. A szerző PhD disszertációja témáját feldolgozó cikkében bemutatja azt a sekélyvízi hullámegyenletet, melyet precessziós mozgást végző, hengeres alakú, nyílt csatornára vezetett le. A hosszú hullámokat leíró, lineáris egyenletrészt analitikusan a változók szétválasztásával, valamint numerikusán véges differencia módszerrel oldotta meg. A kétdimenziós problémaként tárgyalt nemlineáris egyenletrész megoldására pedig véges térfogat módszert alkalmazott, Roe megoldóval, különböző kezdeti feltételekre. Egy év után ismét jelentkezik Fórum rovatunk. Doroszlai Dénes személyes hangvételű, számos ábrával és
