Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
76 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám A hulladékcsökkentés a vállalkozások számára megtakarítást jelenthet, visszaszorítja az üvegházhatású gázok kibocsátását (Xue és társai 2019), ezáltal csökken a környezetre nehezedő nyomás. A gyakorlati megoldások egyre többször mutatnak rá, hogy a körforgásos gazdaság és az Ipar 4.0 nem elválasztható egymástól (Jahbour és társai 2018). Körforgás kialakítása során az ellátási láncok kapcsolódnak, ami az ipari szimbiózis kialakítását sürgeti (Tseng és társai2018), ezáltal a kritikus területek, például az élelmiszeripar körforgása is fokozható ( Tseng és társai 2019). Az ellátási lánc és a körkörösség összekapcsolásával javítható a hatékonyság környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt (Manavalana és Jayakrishna 2019), így a fenntarthatósági célok (SDG) (United Nations 2015) teljesüléséhez is közelebb kerülünk. A körforgásos gazdaságra való sikeres áttérést segíti, ha elemezni tudjuk (Moraga és társai 2019) gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt a tevékenységeket. A mérést elvégezhetjük nano-, mikro-, mező- és makroszinten. A nanoszint egy-egy terméket vizsgál, a mikroszinten a vállalatok értékelhetők, a mezoszint egyegy ország körkörösségét méri, míg a makroszinten a mutatók globális léptékű számokkal dolgoznak. A Föld egészére számítva a tevékenységeinkhez felhasznált nyersanyagoknak a 9,1 %-a volt körforgásos alapanyag (Circle Economy 2018). Ez a globális körforgás érték 2019-ben 9 %-ra (Circle Economy 2019) és 2020-ra (Circle Economy 2020) 8,6 %-ra esett vissza. A 2020-as év megmutatta, hogy a változás lehetséges, hiszen a kibocsátásunk csökkent, ennek ellenére a gazdasági formák körkörös jellege nem változott (Circle Economy 2021). Ahhoz, hogy a globális körforgásos érték javulj on, az alacsonyabb szinteken kell változtatnunk, melyek állapotának felmérésére a különböző szintű mutatók (Saidani és társai 2019) rendelkezésre állnak. Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy a mikroszintű mutatók kizárólag a gazdasági szempontokra összpontosítanak (Kristensen és Mosgaard 2020). A kritikus területekre kiválóan rámutatnak, de nem ajánlanak fel tovább lépési lehetőségeket, így az ipari partnerek sem tudnak kapcsolódási pontot keresni egymás közt ezért csupán részmegoldásokhoz vezetnek Ennek ellenére ezek az indikátorok jó kiindulópontok egy komplex, minden részterületre kiterjedő elemzéshez (Moraga és társai 2019), mely megalapozhatja a körforgásos gazdaság, és az Ipar 4.0 jövőbeni összekapcsolását. A lineáris gazdaságból az élelmiszeripari területeken (Van Zanten és társai 2019) a legnehezebb kiugrani, melyet elsősorban a fogyasztóvédelmi szabályozások hátráltatnak. Az állatfeldolgozáshoz elengedhetetlen a több szempontból is környezetterhelő állat nevelési tevékenység (Xue és társai 2019), mely a takarmány felhasználás és a légszennyező anyagok kibocsátása miatt kiemelt jelentőségű. Az élelmiszeriparban a körforgás kialakítására (Toop és társai 2017) leginkább a hatékony hulladékfeldolgozás és visszaforgatás lépéseit vizsgálják, például miként válhat az emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermékekből takarmány. A magyar szabályozás (Magyarország Kormánya 2012) erre egyértelmű, hatékony módszereket ajánl a köz- és állategészségügyi kockázat alapján. A körforgásos gazdaság alapjai különböző mértékben jelen vannak az európai országokban, ahogyan Magyarországon is. A magyar célok (Bahn-Walkowiak és Sieger 2015) elsősorban az erőforrások felhasználásának hatékonyságára koncentrálnak. Gyakorlati alkalmazás és kutatás-fejlesztés mértéke (Bassia és Dias 2019) elmarad a többi európai országhoz képest. Korábbi fejlesztésekhez a környezetterhelés miatt fizetett bírságok járultak hozzá, míg a környezet védelme önmagában nem motiválta kellőképpen a gazdasági szereplőket. A körforgás felé átmenetet képező elemzések, mint például a mikroszintű mutatók alkalmazása segíthet megmutatni a vállalkozásoknak, hogy a fejlesztések több szempontból is hasznosak. Kutatásunk során áttekintettük a szakirodalomban is ajánlott mutatókat, melyek egy magyar baromfifeldolgozó vállalat adatainak felhasználására alkalmasak lehetnek. A nano- és mikroszintű mutatók között kerestük azokat a mutatókat, melyek anyag- és erőforrásközpontúak (de Oliveira és társai 2021). Fontos szempont volt, hogy a számítások megismételhetők, és kellő összetettségüek legyenek, akár többszintű elemzést is el lehessen végezni velük. A mutatók közül az egyszerűbbek a termékek összehasonlítására, előzetes elemzésre alkalmasak, a döntéshozók számára a körkörösség felé fordulást ösztönzik, de nem adnak részletes képet a technológiáról. A részletgazdag mutatók visszacsatolást adnak a fejlesztendő és elvetendő műveletekre a CE elérése érdekében, ezáltal lassú, de megbízható módszerek a már meglévő termékek értékelésére. Cikkünkben bemutatjuk két eltérő jellegű indikátor átalakítását, figyelembe véve a körforgásos gazdaság szempontjait és a vízkör mérésének lehetőségeit. Megmutatjuk, mely technológiai lépéseknél tudjuk összekapcsolni őket a baromfifeldolgozás lépéseivel. Ezt kiegészítjük a felhasznált alapanyagokkal és a technológia részletes ismertetésével. A számításokat elvégezzük az eredeti kézikönyveknek megfelelően, majd módosítjuk őket. A körforgásos mutatókba beillesztjük a vízkör mérésének lehetőségét. MÓDSZERTAN A körforgásos cél eléréséhez vezető úton a gazdaság minden területére kiterjedően érdemes vizsgálni a jelenlegi értékelési módszereket és technológiai lépéseket. A mutatók esetében érdemes olyan területre is fókuszálni, amelyek kevésbé rugalmasan körkörösíthetőek, így a mutatók hiányosságaira, korlátjaira mutató információkhoz jutunk. Ez az oka annak, hogy esettanulmányunkhoz egy baromfifeldolgozó vállalat adatait használtuk fel. Az általunk vizsgált mutatók nem mindegyike alkalmas a baromfifeldolgozás körkörösségének számítására, ha az eredeti metodológiájukat vesszük alapul, de minimális átalakítással alkalmasak lehetnek. A kérdőív jellegű CE indicator prototype (CEIP), figyelembe veszi az Ellen MacArthur Foundation által a termékek élettani szakaszaira megfogalmazott körkörös tervezési útmutatót (Ellen MacArthur Foundation 2016). Ez a módszer egy gyors felmérésre (interjúra) alkalmas, mellyel beazonosíthatók a körkörösség sebezhető pontjai. Mi arra használtuk, hogy beazonosítsuk a további kapcsolódási pontokat a körkörösség felé. A részletesebb számításokhoz kiválasztottuk a
