Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
Kolossváry Gábor: Körforgásos gazdaság - a mezőgazdaságban, a vízzel összefüggésben 37- A: Valamennyi nyersen fogyasztandó élelmezési célú termény, amelyek ehető része közvetlen kapcsolatba kerül a visszanyert vízzel, valamint a nyersen fogyasztandó gyökérnövények.- B: Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt terményeket is.- C: Feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt növényeket. Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt terményeket is.- D: Ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák. • meghatározza a vízminőségi minimum követelményeket (E-coli, BOU, összes lebegő szilárd részecske, zavarosság, egyéb), ellenőrzési követelményeket, hitelesítő ellenőrzésének szabályait és teljesítménycéljait, kockázatkezelési tervet. A rendelet mérföldkő, vagy inkább kiindulópont a használt vizek újrahasznosítása területén. A magyarországi vízpolitikai szabályozás fejlődése Magyarországon jelenleg folyik az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendeletének átültetése a magyar jogrendbe, melyet a releváns EU jogszabályok (Víz Keretirányelv, Felszín alatti víz Irányelv, Települési szennyvízkezelés Irányelv, Nitrát Irányelv) előírásaival teljes összhangban kell megvalósítani. A szabályozások során különös gondossággal kell kidolgozni a használat céljától függő különböző határértékek és előírások rendszerét. A vízminőségi előírások alkalmazása mellett biztosítani kell a víz újrahasznosítási rendszer megbízható működését és a megfelelő szabályozási kényszereket. A szabályozás során egyértelműnek kell lennie, hogy az érintett közigazgatási intézményekhez milyen feladat és hatáskör tartozik. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az államigazgatási szervezetek között biztosított legyen az összhang megteremthetősége. Az engedélyes számára biztosítani kell, hogy megfelelő mértékben informált lehessen arról, hogyan teljesítheti az előírásokat. Egyértelműnek kell lennie, hogy milyen paramétereket vizsgálnak. Ismertnek kell lennie, hogy a folyamat során hol kell az előírásoknak teljesülni, illetve, hogy milyen monitoring alkalmazásával értékelik a vízminőség megfelelőségét. Mérések eredményének hozzáférhetőnek kell lennie. Szabályozni kell, hogy ki végzi a monitoring tevékenységet. Az újrahasznosítás alapvető előfeltétele a megfelelő és elfogadott kockázatértékelés. A tisztított szennyvíz hasznosítása Magyarországon (TISZ projekt) Magyarországon a szennyvízöntözés nem új keletű, mivel hazánkban a kommunális szennyvíz öntözéssel történő hasznosításának komoly múltja van. A valós igénybevételhez azonban szükséges: • a támogatási rendszerek harmonizációja, • a kibocsátási stabilitás, államilag elfogadott és priorizált üzemeltető-gazda kapcsolatok, • a megfelelő szolgáltatás, árszabályozás, • a szemléletformálás, a tisztított szennyvíz használat társadalom általi jobb elfogadása. A TISZ projekt célja a költségmegtérülés elvén alapuló tisztított szennyvíz újrahasznosítási feltételrendszerének megalapozása, a nem emberi fogyasztásra szánt haszonnövények (pl. energianövények, takarmánynövények, erdészeti ültetvények) tisztított szennyvízzel történő öntözése kapcsán a humán egészségügyi és környezeti kockázatok kiküszöbölése. AZ EGYSZER HASZNÁLATOS MŰANYAGOK ÉS A MEZŐGAZDASÁG A koronavírus-járvány alatt a házhozszállítás jelentős növekedésével az étel- és italtárolók piaca is szárnyalt. Kétségkívül a környezetbarát megoldás a hulladékproblémára, ha nem termelünk hulladékot, de a vendéglátóhelyek csak kisebb része fogad el saját dobozt, és a járványhelyzet okán még az is inkább óvatos volt és egyszer használatosba csomagolt, aki korábban támogatta a többször is használhatót. Miután nemsokára az egyszer használatos csomagolóanyagok használata megszűnik, jelentősen emelkedik az alternatíva iránti kereslet, amelyben a növényi alapú csomagolóanyagok térhódítása meghatározó lehet. A cukornád, bambusz, fapép, vagy éppen pálmalevél alapból számos étel-, vagy éppen italtároló dobozt készítenek már. A növényi alapú ételtároló csomagolások alapanyagárai ugyanakkor nagyon széles skálán mozognak. A természetes alapanyag miatt a komposztálhatóság tekintetében nincs kérdés, ugyanakkor a termesztés és a szállítás környezeti lábnyoma földrajzi értelemben hordoz veszélyeket. Az ehető tányérok, poharak és evőeszközök, bár megosztják a szakértőket, de még ha nem feltétlenül esszük meg és még drágábbak is, mint egy biológiailag lebomló műanyagból készült csomagolás, otthon komposztálhatok. A jó öreg papírt már számos szolgáltató, vendéglátó újra alkalmazza, de itt is csak a könnyen komposztálható, bevonat nélküli papír lehet megfelelő. Egyértelműnek látszik, hogy ma csak azok a termékek tudnak népszerűek lenni, amik árban közel vannak az „eredeti", műanyag változathoz. Ilyenek a papírpohár, fa keverőpálca, papír ételes dobozok, cukornád tányérok. És mindez, hogy fiigg össze a mezőgazdasági vízgazdálkodással? Nos nyilvánvaló, hogy a növényi alapú csomagolóanyagok elterjedése fokozott kihívást jelent a növénytermesztés és a kutatás-fejlesztés teljes területére.
