Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
19 Murányi Gábor: A körkörös gazdasági modell kiaknázása a területi vízgazdálkodásban Az NWRM intézkedések finanszírozására számos lehetőség van, tekintve, hogy széles körben elérhetők EU szintű támogatások, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EREA), Európai Szociális Alap (ESF), Európai Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (EAFARD), a LIFE projekt vagy a HORIZON 2020 kutatási program (Strosser és társai 2015). Az NWRM támogató dokumentuma szerint a megvalósítás a következő öt lépésre támaszkodik: 1) Először is, a tervezési folyamat során fel kell mérni a beavatkozással érintett vízgyűjtőt és a beruházási célterületet. Meg kell határozni, hogy mely szakpolitikáknak és azok mely célkitűzéseinek elérése érdekében folyik a tervezés és az ehhez szükséges bemeneti adatokat, úgy, mint például a biológiai, fizikai adottságok, társadalmi és gazdasági jellemzők elő kell állítani, be kell gyűjteni. 2) A számos lehetséges NWRM megoldás közül ki kell zárni azokat, melyek nem relevánsak a vizsgált vízgyűjtőn, például technikai korlátokba ütközik a megvalósíthatóságuk, a hasznossága és a hatékonysága feltehetően korlátozott, helyspecifikus adottságok akadályozzák a megvalósítást, úgy, mint biofizikai- vagy szocio-gazdasági feltételek. Az egyes javasolható intézkedések hatásmátrixát1 a honlapon nyilvánosan hozzáférhetővé tették. Ezek segítséget nyújtanak a megfelelő intézkedés, vagy intézkedés csomag meghatározásában. 3) A harmadik, talán legnehezebb feladat a lehetséges hatások és a hatékonyság felmérése, számszerűsítése és összehasonlítása. A beavatkozások hatékonysága több tényezőtől függ, például az adott rendszer nagysága, az intézkedések összekapcsolása, helyi feltételek és az intézkedések viszonylagos helye a vízgyűjtőn stb. A hagyományos költség-haszon elemzésben egyetlen pénzügyi költség és az ahhoz társított egyetlen hatás kerül figyelembevételre, míg az NWRM intézkedéseknek komplex költségszerkezetük van. Most csak az NWRM módszertana került bemutatásra, a költséghatékonyság számításának lehetőségei nem kerülnek részletezésre. Ezek az NWRM szintézis dokumentumaiban2 részletesen kifejtésre kerültek, mely a világhálón elérhető. 4) A megvalósíthatóságot újra ellenőrizni kell, tekintettel arra, hogy a felderített helyzet bonyolultabb lehet, mint a tervezés elején becslésre került, illetve olyan szervezetek - kormányhivatalok és NGO-k egyaránt - kapcsolódhatnak be, melyek más szakpolitikai célok elérésében érdekeltek, ezért a tervezett projekt finomhangolása szükséges. Azonosítani kell a felelős szerepköröket, megfelelő irányítást kell létrehozni. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések mely beruházási ciklusban valósíthatók meg a legjobban, továbbá meg kell győződni róla, hogy a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e. 'NWRM hatásmátrix: http://nwrm.eu/cataloguenwrm/benefit-tables 5) A felelős előkészítést követően a tervezett intézkedéseket végre kell hajtani, mely során folyamatos egyeztetés szükséges az érintett résztvevők között. A projektet folyamatosan figyelemmel kell kísérni, ki kell értékelni, szükség esetén korrekciókat kell eszközölni. Fontos a kommunikáció és a projekt eredményeinek széleskörű elérhetősége. Ez biztosítja az alapot a jövőbeni projektek jobb politikai koordinációjának és javítja a hatékonyságot (Strosser és társai 2015). Az NWRM hivatalos honlapján rengeteg megvalósított példa található, mely a fent vázolt szellemiségnek megfelelően, informálisan mutatja be az egyes projekteket, a szerzői jogok megsértése nélkül. Hazánk területéről is találhatunk projekteket, ezek rövid áttekintése az egyes TRVG szakágakon belül történik. Ugyanott meg kell jegyezni, hogy a fragmentált, szakágakra és szakterületekre széteső kezelés nem helyes megközelítés, a problémákat komplexitásuknak megfelelően, egységben gondolkodva kell orvosolni. A célzott felszín alatti vízutánpótlás rövid ismertetése A vízpótlás már régóta ismert eljárás a vízgazdálkodásban. A természetes alapú megoldások nemzetközi szinten egyre elterjedtebbek. Ezekhez kapcsolhatunk egy újabb fogalmat, a célzott felszín alatti vízutánpótlást (Managed Aquifer Recharge - MAR). Az NWRM első sorban a felszíni vizek kezelésére és a hozzájuk kapcsolható ökoszisztéma szolgáltatásokra fókuszál, addig a MAR ennek kiegészítőjeként alkalmazható a felszín alatti - általában természetes - tározókapacitás, mint „vízmegtartó megoldás” kihasználására. Ez a módszer lehetőséget kínál a víztöbblet és a vízhiány kiegyenlítéséhez, biztosíthatja a stabilabb vízellátást és segítheti a klímaadaptációt (Szabó és társai 2020). A MAR ezzel szintén kapcsolódik a körkörös szemlélethez, hiszen a módszer önmaga az egyik körkörös cél, a célzott felszín alatti vízutánpótlás. Mint ahogyan az NWRM, úgy a MAR sem egy univerzális megoldás. A módszerek alkalmazhatóságát, a környezetre gyakorolt hatásukat minden egyes esetben külön-külön vizsgálni és alátámasztani szükséges. A MAR egyik lehetséges csoportosítása a következő: • Elsősorban víz beszivárogtatására, pótlására irányuló módszerek: o Felszíni beszivárogtatás: ■ árkok és barázdák; ■ altalaj öntözés; ■ többletöntözés; ■ árasztás; ■ beszivárogtató tavak és medencék. o Parti szűrés: ■ parti szűrés folyó vagy tó partján; ■ dűne szűrés. o Kúton, aknán vagy fúrólyukon keresztüli vízpótlás: ■ tározás (szállítás) víztartó rétegben és kitermelés; ■ sekély/ásott kúton, aknán keresztüli vízpótlás. 2NWRM szintézis dokumentumok: http://nwrm.eu/implementing-nwrm/synthesis-documents
