Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
5 Bevezetés Az ENSZ által alkalmazott Emberi Fejlettségi Index magas értékével rendelkező országok ökológiai lábnyoma 2-9 Föld, vagyis ennyi földre és vízre van szüksége ezen országoknak önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladékok eltüntetéséhez. Az elmúlt 50 évben a bennünket körülvevő ökoszisztémák, fajok és gének 68%át elvesztettük, míg az anyagfelhasználás megháromszorozódott, miközben nap, mint nap megéljük a klímaváltozás egyre erősödő fenyegető jeleit. Gyártási és fogyasztási szokásaink miatt feléljük bolygónk erőforrásait, és a klímaváltozás drámai kifejlethez vezethet! Az ENSZ 2018-ban közzétett környezetvédelmi programja szerint, ha 2030-ig nem sikerül kézben tartani a klímaváltozást, akkor civilizációnk jövője kérdésessé válik! A program megjelenése óta eltelt 4 évben sajnos szerény eredményt tudott csak az emberiség felmutatni! Versenyfutás az idővel! Naponta a jelennek meg új technológiák, új modellek, ambiciózus célok, hiszen az ellátó rendszereink fenntarthatatlanságát már felismertük mikro, és makro szinten is. A fenntartható fejlődés makroszinten meghatározott társadalmi cél, amely magában foglalja az ökológiai, a gazdasági és a fejlődési (vagy társadalmi) fenntarthatóság tág fogalmait, míg a körkörös gazdaság megközelítését főként mikro szinten határozzák meg a termelési és a fogyasztási modellek segítségével. Fia a körkörös kezdeményezések alkalmazása reménykeltő eredményeket hoz a fenntarthatóság érdekében, akkor a körkörös gazdaság a fenntartható fejlődés eszközévé válik. A Hidrológia Közlöny jelen kötete a körkörös gazdasági modell lehetőségeit, térnyerését mutatja be, lefedve a vízgazdálkodás teljes spektrumát. A Hidrológia Közlöny jelen tematikus lapszáma üzenet a szakmát gyakorlók és döntéshozók fele! Ismerjük fel, hogy • a körforgásos vízgazdálkodásban a víz funkciói (szolgáltatásnyújtás, energiaközvetítés, a szállító közeg biztosítása) és felhasználási területei (ipari, mezőgazdasági, települési és területi vízgazdálkodás) közötti kapcsolat integrált vízgazdálkodási modellel teremthető meg, mely számos újszerű és meghökkentő (diszruptív) almodellből épül fel. Ezek az almodellek átszövik és összekapcsolják a tervezést, kivitelezést és üzemeltetést, érintik a szolgáltatókat, a vállalkozókat és a felhasználókat, jelentős feladatokat adva a vállalati menedzsmentnek és az államigazgatásnak is; • a körkörös gazdaságra való áttérés másik kulcseleme az oktatás átalakítása. A körkörös gazdasági modell, az integrált vízgazdálkodásra való felkészülés és a digitális átállás új ismereteket kíván az oktatóktól és a hallgatóktól egyaránt; • talán soha nem vártunk az innovációtól ilyen komoly feladatokat. Ha 2050-re el akarjuk érni a karbon semlegességet a körkörös gazdaság segítségével, akkor ehhez meg kell találnunk a módszereket a „tiszta” villamos energia előállítására és tárolására, a szennyvízben lévő energia kiaknázására, a precíziós élelmiszertermelésre és a használt vizek újra hasznosítására. Bár a körforgásos gazdaságot az innováció és a digitalizáció hajtja, ám megfelelő közigazgatási eszközök (pl. szabályozási tilalmak, szabványok, stratégiák), gazdasági eszközök (pl. adók, tarifák, támogatások) és termékpolitikai eszközök (pl. címkék, tanúsítványok, tájékoztató kampányok) nélkül az átállás megvalósíthatatlan. A lakosság fogadókészsége, nyitottsága az új modellek iránt meglepően erős. Népszerű például, csak hogy néhányat említsünk, a szelektív hulladékgyűjtés, a házi csapadékvíz-gazdálkodás, a műanyagok kizárása életünkből, a napelemek beépítése és a közlekedési megosztó rendszerek használata. A vállalatok önkéntes fenntarthatósági riportban kötelezik el magukat és büszkén viselik a fenntartható vállalat címet! A kérdés az, hogy a politikai, a gazdasági döntéshozók túl tudnak-e látni regnálási ciklusukon, és képesek-e, hajlandók-e hosszabb távú célokat is szolgálni, akár a rövid távú sikerek kontójára is! Ennek a mostani lapszámnak az üzenete: TALÁN MEG NEM KÉSŐ! Dr. Major Veronika a Hidrológiai Közöny szerkesztőbizottságának tagja
